A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információ itt.

Kutatások

Animációs kisfilm a Kárpát-medencei óvodakutatás eredményeiről (2018)


 

 

 

Óvodakutatás 2017

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet külhoni demográfusok bevonásával demográfiai prognózist készített az óvodáskorúak számának várható alakulásáról a Kárpát-medencében. A magyar nyelvű óvodai hálózat intézményeivel kapcsolatba lépve felmérte azok befogadóképességét, vizsgálta a szülői attitűdöket, motivációkat az óvodaválasztás folyamatában.

A kutatás módszertanát tekintve a demográfiai prognózisok mellett, a négy nagy régióban (Erdély, Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja) reprezentatív kérdőíves felmérésre, a két kisebben (Szlovénia és Horvátország) fókuszcsoportos beszélgetésekre került sor a szülők körében. Online kérdőívvel kerestük meg az összes magyar nyelvű óvodát a Kárpát-medencében. A ténylegesen elért óvodai vezetők eltérő válaszadási hajlandóságának eredményeként végül a teljes óvodai intézményhálózat 46%-át, tehát közel felét sikerült ebben a formában elérni, így a rendelkezésünkre álló adatbázis 692 óvodavezetői és 42 óvodapedagógusi kérdőív adatait tartalmazza, és az online kérdőíves kutatások viszonylatában átlagban véve kedvező válaszadási hajlandóságot mutat.

A kutatás alapján kutatási gyorsjelentés, animációs videó és kiadvány készült, valamint egy rendezvény keretében kerültek bemutatásra a kutatás eredményei. A kutatásba beletartozik az utánkövetés is, amely az utolsó két tanév beiratkozási adatainak összegyűjtésén, rendszerezésén és elemzésén alapul, kiemelt figyelemmel azokra a településekre, amelyeket érintett az óvodafejlesztési támogatás. A kutatás a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program központi programelemének keretében valósult meg.

A kutatást a képre kattintva tudja letölteni (135 MB):

 

TANDEM 2016

A TANDEM 2016-os felmérést egy reprezentatív kérdőíves-kutatás keretében végeztük el 2016 tavaszán és nyarán. A célcsoport kiválasztásakor egy 1200 főből álló reprezentatív mintát vettünk alapul, amelyben felnőtt korú (18-64 évesek) kárpátaljai lakosok szerepeltek.

A mintában 800 ukrán etnikumú és 400 magyar etnikumú személy szerepelt nem, iskolai végzettség, korosztály és öt településtípus szerint; a végső adatbázisban összesen 1212 kérdőív adatai lettek összesítve, ebből 814 ukrán nyelvű és 398 magyar nyelvű. A településtípusok a két extrém véglet (95%-100%-ban magyar vagy ukrán) mellett kitérnek a vegyes lakosságú, illetve a magyarok és az ukránok szempontjából relatív többségű településtípusokra (70-30% magyar-ukrán és 30-70 % magyar-ukrán etnikumú településekre).

A kérdőív Kárpátalja multietnikus lakosságának együttélési viszonyait vizsgálta különös tekintettel az ukrán és a magyar lakosságra. A kérdőív ezen belül kitért a lakosság általános helyzetének, nyelvhasználatának, értékrendjének, társadalmi közérzetének, migrációs tapasztalatainak felmérésére, valamint Magyarország Kárpátalja-politikájának értékelésére.

A kérdőíves felmérést a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Momentum Doctorandus társadalmi szervezet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja és Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézete közösen végezték, míg az ukrán lakosság körében végzett terepmunka kivitelezésében az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszéke, valamint a Kárpáti Közvéleménykutató Központ működtek közre.

A felmérés hiánypótló jellegét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, Kárpátalja felnőtt lakosságának nem csak magyar szempontú szociológia vizsgálata pedig egyedülálló a térség kutatás-történetében.
A kutatási projekt megvalósulását a Bethlen Gábor Alap támogatta, melynek költségvetési támogatási forrását a Miniszterelnökség biztosította. A projekt lebonyolítója a Momentum Doctorandus szervezet volt.

 

SUMMA 2017 – A kárpátaljai magyarság demográfiai felmérése

 

A magyar nemzetiségű lakosság száma – hasonlóan a többi Kárpát-medencei régióhoz – Kárpátalján is csökkenő tendenciát mutat. A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon keveset tudni. E kérdést különösen a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant fegyveres konfliktus hatásai (sorköteles férfiak elmenekülése, kivándorlás felerősödése a megélhetési problémák miatt) teszik aktuálissá napjainkban is. A fentiekből következően a SUMMA 2017 kutatás célja a kárpátaljai magyar közösség számának, települési megoszlásának, egyes fontosabbdemográfiai jellemzőinek, valamint külföldi munka- és tanulási célú migrációjának a felmérése volt.

A kutatás Kárpátalja 111 magyarlakta településén 312 mintavételi ponton zajlott. A felmérés során 170 kérdezőbiztos segítségével gyűjtöttünk információt több mint 23 ezer főről, ebből közel 22 ezer magyar nemzetiségű lakosról, a magyarok 2001-es létszámának hetedéről. A kérdezőbiztosok az adott mintavételi pont összes háztartásában rákérdeztek a háztartás minden lakosának nemére, korára, nemzetiségére, anyanyelvére, felekezetére, legmagasabb iskolai végzettségére, fő foglalkozására, az 1 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás hosszára és helyére, valamint a legutóbbi népszámlálás időpontjában az életvitelszerű tartózkodási helyére.

A kutatás főbb eredményei

  • Számításaink szerint a kárpátaljai magyarok száma 125 ezer fő. Ehhez az értékhez hozzáadva a magukat vélhetően magyar nemzetiségűnek valló cigányok számát megkapjuk a kárpátaljai magyarok 2001-es népszámlálással összevethető létszámát, ami kerekítve 131 ezer főre becsülhető.
  • A 2001-es népszámláláshoz képest a magyar lakosság száma 13,7%-kal csökkent; ami némileg kedvezőbb a magyarországi bevándorlási statisztikákon alapuló forgatókönyveknél. A csökkenés mértéke (0,9% évente) jóval kisebb, mint a Kárpát-medencei többi nemzetrész vonatkozó értékei 2001 és 2011 között (évi 1,2–1,6%).
  • A szórványmagyarság lélekszámának csökkenése (16,6%) jelentősen meghaladta a tömbmagyarságét (13%). Ennél is nagyobb a különbség a városi (-17,9%) és a falusi (-11,3%) magyarság fogyása között, ami elsősorban a városi népesség nagyobb mértékű kivándorlásának az eredménye.
  • Ugyanakkor bizonytalansági tényezőt jelent a magyarok számában, hogy 22%-uk (az aktív népesség 30%-a) legalább 1 hónapot külföldön tartózkodott 2016 folyamán. 9%-uk (több mint 10 ezer ember) pedig az évnek több mint a felét külföldön töltötte.
  • A kárpátaljai magyarok körében a tartós külföldi tartózkodás legnépszerűbb célországa továbbra is Magyarország. Azonban a hosszabb (legalább 3 hónapos) külföldi tartózkodások esetében Magyarország kevésbé népszerű (50%), mint az 1-3 hónapos tartózkodás esetében, és egyéb célországok (főként Csehország – 32%) szerepe nő.
  • 2001-hez képest folytatódott a kárpátaljai magyar lakosság elöregedése. Ezt jól szemlélteti a 100 gyerekkorúra (15 év alattiak) jutó időskorúak (60 év felettiek) száma, amely 2001-ben még csak 94 volt, 2017-ben pedig már 146. Ennek hátterében a csökkenő gyerekszám, és a produktív korban levők nagyobb mértékű kivándorlása áll.
  • Kárpátalja magyarságát, hasonlóan a 2001-es népszámlálás adataihoz, enyhe nőtöbblet jellemzi. A lakosság elöregedésével összefüggésben a férfiak aránya 2001-hez képest csökkent, azaz míg 2001-ben 1000 férfira 1077 nő jutott, addig 2017-ben már 1108 nő.
  • A kárpátaljai magyarság felekezeti megoszlása számottevően eltér a legutóbb 1941-ben rögzített vallási struktúrától. Napjainkban a magyarok 65%-a református, 18%-a római katolikus, 12,5% görög katolikus, 2,4% ortodox. A többi egyház, illetve a felekezeten kívüliek súlya összesen nem éri el a 3%-ot.
  • A magyar lakosság iskolázottsági mutatói 2001 óta rendkívül sokat javultak, amiben fontos szerepet játszik a magyar nyelvű felsőoktatás tömegesedése Kárpátalján. Jelenleg a 18 éven felüli népesség 16%-ának van felsőfokú végzettsége, míg az általános iskolát be nem fejezők aránya 1% alatt marad. Az iskolázottságban jelentős különbségek vannak korcsoportok (a fiatalabb generációk magasabb végzettséggel rendelkeznek) és nemek szerint (a nők felülreprezentáltak mind a legfelső, mind a legalsó kategóriákban).
  • A kárpátaljai magyarok foglalkozási összetétele egy kedvezőtlen társadalmi szerkezetet tükröz szűk elittel és széles néprétegekkel az alacsonyabb státuszú kategóriákban. A 16 évesnél idősebbek közt a vezető beosztásúak és vállalkozók együttes aránya 7%, míg a másik póluson a mezőgazdaságból, az alkalmi munkákból élők, a munkanélküliek és a háztartásbeliek összesített aránya 25%. E helyzet részben a történeti folyamatok és a kisebbségi lét terméke, ami az értelmiség és az aktív népesség nagyarányú kiáramlásával újratermeli önmagát.

 

Külhoni magyar családi vállalkozások éve – 2017

A külhoni magyar családi vállalkozások fontos feladatot töltenek be a Kárpát-medencei magyar közösségek életében. A vállalkozó magyar családok működtetik a külhoni magyar gazdasági erőforrások jelentős részét, s foglalkoztatóként sem elhanyagolható a szerepük. Külhoni családi vállalkozásaink magyar nyelven működő üzleti közösségek, amelyek támogatása nélkül kulturális, egyházi és civil közösségeink is gyengébbek lennének. A külhoni magyar iskolarendszerből kikerülő fiatalok jó része e vállalkozásokban kap lehetőséget alkotóvágyának kibontakoztatására. E vállalkozások magyarországi társaik üzleti partnerei is, s számos esetben a Magyarországon előállított termékek, szolgáltatások külhoni forgalmazói is egyben. A külhoni magyar családi vállalkozások őrzők, fejlesztők, támogatók és lehetőségteremtők. A magyar nemzetpolitika érdeke, hogy minél megalapozottabb képpel rendelkezzen a közösség gazdasági életének e csoportjáról, s ismerje nehézségeiket, valamint fejlődési terveiket. E kiadvány elkészítésével ezen szakpolitikai tudásigénynek igyekeztünk megfelelni.

A Jelentés ide kattintva érhető el.