A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Nemzetpolitikai eredmények

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja

Amikor elkezdtük a munkát, egy olyan közösséget álmodtunk, amelynek közjogilag is részévé válhat minden magyar, éljen bárhol a világon. Egy olyan közösséget, amelyben mindenki számára biztosítani tudjuk a magyarsága megtartásához szükséges feltételeket. Egy olyan közösséget, amelynek minden tagja megtapasztalhatja: Magyarország mellette áll és felelősséget vállal a sorsáért.

Mit sikerült mindebből valóra váltanunk?

Többet is, mint vártunk. Az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően immáron egymillió külhoni magyar kapta meg, kapta vissza magyar állampolgárságát. A választójog megadásával minden magyar részt vehet a hazánkat érintő legfontosabb döntések meghozatalában. A Magyar Kormány támogatásának köszönhetően nemcsak identitásuk, magyar kultúrájuk megtartásában segítjük a határon túli magyarokat, hanem azoknak a gazdasági feltételeknek a megteremtésében is, amelyeknek köszönhetően szülőföldjükön tudnak boldogulni. Az elmúlt években a nemzet tagjai nemcsak azt tapasztalhatták meg, hogy a magyar állam hátországként áll mögöttük, de megvalósították az egymásért való felelősségvállalást is. Megcselekedtük tehát, ami nyolc éve még csak halvány remény volt:mi, magyarok ma egységes, határokon átnyúló nemzetben gondolkodunk, az össznemzeti paradigma jegyében közös jövőt tervezünk. Hatalmas munka van mögöttünk, de rengeteg feladat áll még előttünk. Bízom abban, hogy áttekintve az együtt megtett utat, megerősödve, közös erővel folytatjuk a közös munkát magyar nemzetünk szolgálatára!

 

NEMZETPOLITIKAI STRATÉGIAI KERETEK ÉS CÉLOK 2010–2018

 

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár

Magyar Kormány 2010 óta kiemelten támogatja a külhoni magyarokat, hogy egyéni és közösségi jogaikat érvényesítve, identitásukat megtartva szülőföldjükön boldogulhassanak. Hisszük, hogy csak az erős közösségek képesek a megmaradásra, a magyar nemzetpolitika középpontjában ennek megfelelően a külhoni magyar közösségek megerősítése áll.

2010 és 2014 között raktuk le a magyar nemzetpolitika elvi alapjait és keretrendszerét. Az állampolgársági törvény módosításával lehetőség nyílt a magyar nemzet közjogi újraegyesítésére. Egy fontos mérföldkövet jelentett ebben a folyamatban, hogy 2017. december 16-án, a Sándor-palotában letette az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár. Kialakítottuk azokat a törvényi kereteket, amelyek deklarálták a magyar nemzet összetartozását és Magyarország felelősségviselését a külhoni magyarság iránt.

Létrehoztuk a nemzetpolitikai intézményrendszert, amely az újraindított Magyar Állandó Értekezlettel és a 2011-ben útjára indított Magyar Diaszpóra Tanáccsal kiegészülve alakítja a nemzetpolitikát. Az elmúlt években az ugrásszerűen megnövekedett támogatások felhasználását rendszerszintűvé alakítottuk. Mindemellett pedig további célokat fogalmaztunk meg a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében. A külhoni magyarság megmaradásának egyik legfontosabb feltétele a minőségi anyanyelvi oktatás biztosítása. A nemzetpolitika egyik kiemelt célja éppen ezért az, hogy minél több gyermek kezdjen el magyar óvodába járni, és szülőföldjén szerezzen magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézményben diplomát. Azért dolgozunk, hogy minden magyar gyermeknek lehetősége legyen anyanyelvén tanulni és egyben versenyképes tudást szerezni. Nemcsak a magyar oktatási intézmények fenntartásához járulunk hozzá, de folyamatos fejlesztésükhöz is. A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012–2015 közötti tematikus évei keretében minden magyar nyelven is oktató közoktatási intézmény módszertani fejlesztését valósítottuk meg.

A 2016 decemberében útjára indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében a magyar bölcsődei és óvodai hálózat bővítésével és megújításával pedig jelentősen növelni tudjuk a magyar óvodások számát a külhonban. Kiemelt célként fogalmaztuk meg a külhoni magyar közösségek identitásának erősítését is, hiszen ez a kapocs, amely akár több ezer kilométerre a hazától is összeköt minket. A magyar nemzet határai a magyar intézmények hatóköréig terjednek, ennek megfelelően a Nemzeti jelentőségű intézmények program során folyamatos és kiszámítható támogatást biztosítunk a legjelentősebb külhoni magyar intézmények és szervezetek számára. Több pályázatot is kidolgoztunk a külhoni magyar egyházi és civil szervezetek, önkormányzatok programjainak támogatására, 2015-ben pedig elindítottuk a Petőfi Sándor Programot, amelynek keretében ösztöndíjasok munkája révén segítjük a szórványközösségek építését. Nemzetünket a közös emlékezet is összekapcsolja: a Nemzetpolitikai Államtitkárság emlékév-sorozatával a közös múlt együttes ápolásán keresztül kívánjuk erősíteni összetartozásunkat.

A külhoni magyarság gyarapodásához azonban az identitáserősítés mellett szükség van arra is, hogy a magyar közösségek a Kárpát-medencében gazdaságilag is megerősödjenek. Ennek érdekében 2014-től a Magyar Kormány kiemelt figyelmet fordít a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulásának támogatására. Jelentős erőforrásokat biztosítunk a magyarság kezében összpontosuló vagyon, a magyar és a magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok számának növelésére. A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus éveinek keretében a szakképző intézmények fejlesztése mellett 2016 óta a külhoni magyar vállalkozókat is bevonta a közös munkába. Az elmúlt években végzett kutatásink azt mutatják, hogy a vállalkozók kulcsszereplői az elvándorlás megállításának.

A külhoni magyar fiatal vállalkozók 60%-a, a családi vállalkozók 76%-a nem tervezi elhagyni szülőföldjét –, így joggal bízhatunk abban, hogy a programok a külhoni magyar közösség megmaradását segítik. A külhoni magyar közösségek boldogulásának azonban anyagi feltételei is vannak. A Nemzetpolitikai Államtitkárság egy szociális programcsomagot dolgozott ki annak érdekében, hogy az orosz–ukrán konfliktus következtében súlyos gazdasági helyzetet megélő kárpátaljai magyar közösség számára is biztosítani tudjuk megmaradásuk alapvető feltételeit. A külhoni magyarság jövője azonban mindenekelőtt reprodukciós képességétől függ. A nemzetpolitikai célok között ennek megfelelően kitüntetett szerepet kell kapnia annak, hogy minél több magyar gyermek szülessen a magyar családokban és a vegyesházasságokban. A népszámlálási adatok és a demográfiai becslések azt mutatják, hogy az utóbbi esetében jelentős hátrányban vagyunk: csupán a kárpátaljai magyar vegyesházasságokban született gyermekek többsége lesz magyar. Bízunk abban, hogy javítani tudjuk ezt a mutatót az elkövetkezendő időszakban. 2018. január 1-jétől több családtámogatási eszközt is kiterjesztettünk a külhonban élőkre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Családok Éve programjához kapcsolódóan pedig 2018-ban meghirdettük a 2018 a külhoni magyar családok évét. A program során a magyar családokat segítő szereplők – oktatási és egészségügyi szakemberek, önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások – támogatásán keresztül kívánunk hozzájárulni a külhoni magyar családok életminőségének javításához. Bízunk benne, hogy a külhoni magyarság legkisebb közösségeinek, a családoknak a támogatása révén a teljes Kárpát-medencei magyarság megerősítéséhez juthatunk közelebb. Erős közösségekről a Kárpát-medencében csak akkor beszélhetünk, ha a külhoni magyarság jogi megerősítése érdekében is lépéseket teszünk. A jogi megerősítés három fontos aspektusa: a jogvédelem, a jogkiterjesztés és a jogok magabiztos használata.

A Magyar Kormány mindhárom területen segíti a külhoni magyarságot. A bilaterális tárgyalásokon és a nemzetközi fórumokon is felszólalunk a külhoni magyarságot ért jogsértések ellen. Támogatjuk a jogsértések áldozatait és a határon túli magyarság jogainak kiterjesztését és elismerését célzó kezdeményezéseket, a Dr. Szász Pál tanulmányi ösztöndíj keretében pedig egy közössége iránt elkötelezett Kárpát-medencei jogászréteg kialakításán munkálkodunk.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a diaszpórában élők speciális helyzetére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A magyar diaszpóraközösségek megerősítése, valamint a diaszpóra és a Kárpát-medencei magyarság közötti együttműködés elősegítése érdekében az elmúlt években több kezdeményezést is útjára indítottunk. A Magyar Diaszpóra Tanács által elfogadott stratégiai dokumentumban pedig új irányokat fogalmaztunk meg diaszpórapolitikánk fejlesztése és bővítése érdekében.