Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében
2012. június 8. – Lánchíd Rádió / Reggeli Hírjárat
2012. június 8. – Magyar Rádió / 180 perc
2012. június 11. – Magyar Szó
2012. június 14. – Népújság
* * *
MTI / 2012. június 8. / 10:20
Kormány-magyarság
RÖVIDHÍR – Répás: kiemelt cél, hogy a külhoni magyarság félelem nélkül használhassa anyanyelvét
Budapest, 2012. június 8., péntek (MTI) – A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a magyar állam feladata, hogy a külhoni magyar közösségekkel együttműködésben elérje, mindenki tökéletesen elsajátíthassa anyanyelvét, azt félelem nélkül használhassa, és ne kelljen feladnia.
Répás Zsuzsanna a Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel pénteken a fővárosban rendezett szimpóziumon rámutatott: kiemelt nemzetpolitikai cél, hogy a külhoni magyarságot, a kisebbségeket valamilyen módon a “magyar anyanyelvű színterekhez kössék”.
A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán kiemelte: a megfelelő nyelvstratégia megalkotásának előfeltétele, hogy pontos helyzetelemzést készítsenek a szomszédos országok nyelvpolitikájáról, valamint az unió által biztosított vagy hiányzó lehetőségekről.
bog \ bki \ ppd
* * *
Kormány.hu / 2012. június 8. 10:53
A nyelvhasználat az élet minden területét érinti
A kormány arra törekszik, hogy mindenki teljes értékű életet tudjon élni a Kárpát-medencében, és mindenki szabadon, félelem nélkül használhassa az anyanyelvét – fogalmazott Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a „Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében” című konferencián pénteken.
Az elmúlt évben hívta életre a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet azért, hogy szakmailag jól megalapozott anyagokkal segítse az államtitkárság munkáját. Az intézet mögött azóta számos kutatási program áll, több konferenciát is szervezett, melyek közöl az egyik a mostani nyelvpolitikáról és nyelvi jogokról szóló konferencia – fogalmazott az államtitkár.
Minden ember számára az anyanyelve jelenti a kulcsot a fejlődéshez és a tanuláshoz, így a magyar nyelv megőrzése és ápolása kulcsfontosságú a Kárpát-medencei magyar közösségek fennmaradásában – húzta alá Répás Zsuzsanna.
A Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság felfogása szerint a magyar nemzet határa a magyar nyelvi művelést biztosító intézetek hatáskörével esik egybe. Egy ilyen jellegű nemzetfelfogásban a nyelvi tényező nagyon fontos – szögezte le az államtitkár, hozzátéve: az anyanyelv művelése segítség lehet többek között abban is, hogy a fiatalok közösségen belül házasodjanak.
Répás Zsuzsa kiemelte, a nyelvtanulásra az óvodások a legfogékonyabbak. Ezért is indította el a magyar kormány a „Külhoni magyar óvodák éve” kezdeményezést – mondta. A nyelvi nevelésben azonban a pedagógusok mellett a szülőknek is nagyon fontos szerepük van, hiszen törekedniük kell arra, hogy gyermeküket magyar nyelvű óvodába, majd iskolába írassák be – tette hozzá az államtitkár.
Már 170 éve annak, hogy a magyar nyelv hivatalos nyelve lett hazánknak. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az egész országban szabad volt a nyelvhasználat: Erdélyre ugyanis nem vonatkozott ez a jogosultság – tájékoztatta a hallgatóságot Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára, hozzáfűzve: ez a hiányosság a következő majdnem kétszáz évben folyamatosan továbböröklődött változó módozatokban.
Ezért az országgyűlés szükségesnek látta, hogy az új Alaptörvényben nemcsak a Magyarországon élő kisebbségek védelmét fektesse le, hanem a magyar nyelv védelmét is alkotmányos védelemben részesítse – emlékeztetett a helyettes államtitkár. Ennek a politikai szándéknak az egyik megjelenése volt november 13-ának a magyar nyelv napjává történő nyilvánítása.
Hammerstein Judit elmondta: a kormány felkért több tudományos intézetet, hogy vizsgálják meg a magyar nyelv helyzetét, és segítsék egy, a szabad nyelvhasználatot előmozdító cselekvési terv elkészítését. Számos különféle hagyományokkal rendelkező országban élnek magyar anyanyelvű emberek, ezért egy olyan nyelvstratégia kidolgozására van szükség, mely figyelembe veszi a közösségek közötti különbségeket – húzta alá a helyettes államtitkár.
* * *
MTI /2012. június 8. / 10:59
Kormány-magyarság
Répás: kiemelt cél, hogy a külhoni magyarság félelem nélkül használhassa anyanyelvét
Budapest, 2012. június 8., péntek (MTI) – A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a magyar állam feladata, hogy a külhoni magyar közösségekkel együttműködésben elérje, mindenki tökéletesen elsajátíthassa anyanyelvét, azt félelem nélkül használhassa, és ne kelljen feladnia.
Répás Zsuzsanna a Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel pénteken a fővárosi Magyarság Házában rendezett szimpóziumon rámutatott: kiemelt nemzetpolitikai cél, hogy a külhoni magyarságot, a kisebbségeket valamilyen módon a “magyar anyanyelvű színterekhez kössék”.
A helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán kiemelte: a megfelelő nyelvstratégia megalkotásának előfeltétele, hogy pontos helyzetelemzést készítsenek a szomszédos országok nyelvpolitikájáról, valamint az unió által biztosított vagy hiányzó lehetőségekről.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a külhoni és anyaországi szakemberek előtt úgy fogalmazott: a nyelvi jogok kérdése különösen érzékeny témája a külhoni magyarságnak; számos esetben tapasztalnak olyan intézkedéseket a szomszédos országok részéről, amelyek hátrányosak a magyar nyelvhasználatot illetően. Minden ember számára az anyanyelve jelenti a kulcsot múltja, gyökerei, ezáltal saját maga megismerésére, és erre mindenkinek a szülőföldjén van a legnagyobb esélye – vélte.
Kitért arra, hogy a magyar nyelv elsajátítására legfogékonyabb korosztály az óvodásoké, ezért indította el a nemzetpolitikai államtitkárság a 2012 – A külhoni magyar óvodák éve programot. Répás Zsuzsanna azt mondta, szeretnék ugyanakkor felhívni a magyar szülők figyelmét arra, elsősorban az ő feladatuk, hogy magyar oktatási intézményeket részesítsenek előnyben gyermekeik intézményválasztása során. Szólt még a külhoni magyar joghallgatóknak hirdetett Szász Pál ösztöndíjprogramról és a magyar jogsegélyszolgálat kialakításáról is.
Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: olyan differenciált nyelvstratégiára van szükség, amely figyelembe veszi a magyarul beszélő közösségek eltérő helyzetét.
Kitérve az alaptörvényben rögzített, a magyar nyelv védelméről szóló passzusra megjegyezte: kultúránk jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a magyar nyelvközösség Európában példátlan mértékben, megosztva, nyolc külön államban él. A helyettes államtitkár kiemelte: “államunknak támogatnia kell a hosszú történelmi fejlődés eredményeként kialakult” magyar köznyelv határainkon túli megőrzését is, mert ez a nyelvváltozat nemzeti kultúránk hordozója, az összetartozás egyik legfontosabb tényezője.
bog \ bcl \ ppd
* * *
Objektív Hírügynökség / 2012. június 8.
Nyelvi jogok a Kárpát-medencében
Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szimpóziumot szervezett 2012. június 8-án a Magyarság Házában. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával létrejött rendezvényen köszöntő beszédet mondott Répás Zsuzsa, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára és Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség.
„Magyarország új Alaptörvényében nemcsak a magyarországi nemzetiségek nyelvhasználata, hanem a magyar nyelv védelme is helyet kapott, hiszen a nyelv nemzeti kultúránk összetartó szövete, közös hagyományunk kincsestára, a magyar kulturális nemzet egységének, fennmaradásának záloga. Közös felelősségünk tehát, hogy értékeit megvédjük, gyarapítsuk, terjesszük” – emelte ki köszöntő beszédében Hammerstein Judit.
A nyelvünk értékeinek védelme, továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából szervezett konferencia, amelyen neves hazai és határon túli szakemberek – többek között Péntek János, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Göncz László költő, történész, szlovéniai magyar politikus, Kiss Jenő akadémikus és dr. Kardos Gábor nemzetközi jogász, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának tagja – vesznek részt, a nyelvi jogok kiterjesztésének lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárul.
http://www.objektivhir.hu/display/hir.php?hirid=42685
* * *
