Etnikai pártok Kelet- és Nyugat-Európában

2012. november 30. – MTI

2012. november 30. – MTI

2012. november 30. – Kormány.hu

2012. november 30. – Magyar Nemzet Online

2012. november 30. – Fidesz.hu

2012. november 29. – MTI

* * *

MTI 2012. november 30., péntek 16:59

Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a külhoni magyarok gyarapodásának az etnikai alapon szerveződő pártok jelentik a zálogát.

A helyettes államtitkár az Etnikai pártok Kelet- és Nyugat-Európában címmel pénteken zárult budapesti konferencián kifejtette: a magyar nemzetpolitika szempontjából a magyar állam partnerei az etnikai alapon szerveződő külhoni pártok, a magyar pártok, amelyek szavazóbázisa szinte kizárólag az adott közösség tagjaiból áll, programjukban pedig elsősorban a magyarság érdekeit képviselik.
Répás Zsuzsanna szerint a külhoni magyarok gyarapodásának az etnikai alapon szerveződő pártok a zálogai, ezzel szemben a vegyes pártok a magyar közösség asszimilációját vetítik elő.
Hozzátette: meggyőződésük, hogy a külhoni magyar közösségek megfelelő érdekképviselete csak olyan pártok révén lehetséges, amelyek elsődlegesen a magyar közösség boldogulását, gyarapodást tartják szem előtt.
Úgy fogalmazott, hogy a vegyespártok “az asszimiláció előszobái”: a politika hatalmi logikája ugyanis azt eredményezi, hogy előbb vegyespárt van, majd magyar tagozattá degradálódik a magyarság szerepe az adott pártban, végül a folyamat eredményeképp a magyarság érdekképviselete és jelenléte lassan elsorvad.
Az etnikai pártok olyan intézményi keretet képviselnek a külhoni magyarság körében, amelyek érdekképviseleti és identitáserősítő ereje által a magyar közösség gyarapodást segítik. Ezek a pártok képesek növelni a magyar nemzet súlyát a Kárpát-medencében – szögezte le Répás Zsuzsanna.
Zárszavában felidézte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet mint a Kárpát-medence és a világ magyarságának legfontosabb egyeztető fóruma 2010-ben újjáalakult, és tagszervezetei a nemzeti érdekek képviseletére létrejött legitim magyar szervezetek, azaz parlamenti, tartományi, helyi önkormányzati vagy európai parlamenti választásokon mandátumot elnyert tömörülések. Ezek a pártok a nemzeti érdekek képviseletére alakultak – mondta a helyettes államtitkár.

* * *

MTI 2012. november 30., péntek 10:30

Németh Zsolt: Európa kulturális sokszínűsége gyengül, ha kisebbségei gyengülnek

Budapest, 2012. november 30., péntek (MTI) – Európa kulturális sokszínűsége gyengül, ha kisebbségei, nemzetiségi közösségei gyengülnek – emelte ki Németh Zsolt az Etnikai pártok Kelet- és Nyugat-Európában című tanácskozáson pénteken a fővárosban.

Németh Zsolt szerint ha a kisebbségieket diszkriminálják, akkor arra kényszerítik őket, hogy olvadjanak be, szűnjenek meg kulturális színfoltnak lenni. Ha a közösségük nem kapja meg azt a lehetőséget, támogatást, amelyet a velük azonos államban élő közösség élvez, az önmagában véve is hátrányos helyzetbe hozza őket a többséghez tartozókhoz képest – mutatott rá.
Mint kifejtette, az európai jogfilozófia a diszkrimináció közvetett és közvetlen formáját egyaránt elfogadhatatlannak tartja, a joggyakorlat azonban nem mindig foglal ennyire egyértelműen állást.
A külügyi államtitkár megfogalmazása szerint etnikai párt az a kisebbségi politikai szervezet, amelynek programja prioritásnak tekinti az egyéni és közösségi nemzeti, nemzetiségi szempontok érvényesítését, a nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó egyének jog- és esélyegyenlőségének a biztosítását.
Az államtitkár szerint ugyanakkor az etnikai párt mint fogalom nem igazán szerencsés, bár azt elismerte, hogy nem egyszerű feladat a fogalmat átalakítani.
Nem az a lényeg, hogy egy párthoz csak egy meghatározott etnikum képviselői tartoznak-e, csak az ő érdekeiket képviselik-e, azaz nem a származáson van a hangsúly – emelte ki Németh Zsolt. Ezeknek a tömörüléseknek a nemzeti kérdés képviselete “az a negyvennyolc, amiből nem engednek”, ez a fő szempont a programjuk szerint – rögzítette.
A külügyi államtitkár szerint a program és a gyakorlat között azonban sokszor különbség lehet. Egyre több helyen jelentkeznek olyan szervezetek, amelyek a magyar kisebbségek körében gyűjtenek szavazatokat, de már programszerűen sem tartják prioritásnak az adott országban élő magyar közösség mint nemzeti, nemzetiségi közösség védelmét. Németh Zsolt a szlovákiai Híd-Most mellett a szerbiai Humentis nevű szervezetet említette példaként, és azt mondta: bölcsen, higgadtan kell viszonyulni ezekhez a jelenségekhez.
A külügyi államtitkár előadásában beszélt arról is, hogy a nyugat-európai etnoregionális mozgalmak és a magyar etnoregionális szervezetek közötti együttműködés sokkal gyümölcsözőbb is lehetne. Több évtizedes tapasztalat gyűlt össze az európai platformon, demokratikus keretek között, és ez nagyon fontos a magyar etnoregionális mozgalmak számára – jegyezte meg.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében felidézte, hogy egy évvel ezelőtt hozták létre az intézetet. Mint kiemelte: az a céljuk, hogy elméleti, tapasztalati tudást nyújtsanak a kormány részére, és elősegítsék a külhoni magyarsággal kapcsolatos stratégiaalkotást.

* * *

MTI 2012. november 29., csütörtök 15:55

Az etnikai pártok szerepéről tartanak konferenciát Budapesten

Az etnikai alapú pártszerveződések meghatározó szerepét hangsúlyozták a külhoni magyar kisebbségek szempontjából az Etnikai pártok Kelet- és Nyugat-Európában címmel csütörtökön a fővárosban kezdődött konferencia résztvevői.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a tanácskozás nyitónapján arról beszélt, hogy a kisebbségi nemzetépítés egyenlő az identitásépítéssel, és amíg nem valósul meg autonómia, addig az etnikai pártok töltik pártok be ezt a szerepet. Politikai pártbeli funkciójuk mellett fontos szerepet vállalnak a kisebbségi társadalom megszervezésében – mutatott rá.
Az anyaország támogatja az etnikai pártokat – rögzítette az intézet vezetője, hozzátéve: ezek a tömörülések részt vesznek a nemzetpolitikai döntéshozatalban is, így többek között a Magyar Állandó Értekezlet munkájában vagy a külhoni magyarságot segítő programokban. Egyidejűleg küzdenek is az anyaországi forrásokért – jegyezte meg.
Előadásában kitért arra is, hogy a nacionalizmusra semleges fogalomként tekint, ami a társadalmi átalakulás nem szándékos következményeként jött létre. Tévesnek nevezte azt a szemléletet, hogy a nacionalizmus a rendszerváltáskor jött volna létre, az mindig is jelen volt – állapította meg.
Tóth Ágnes, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kiemelte: a kisebbségi politikai elitcsoportok kiválasztásában, a számukra kedvező döntések meghozatalában, a szükséges források megszerzésében, elosztásában, és az összetartó közösségek megszervezésében meghatározó szerepe lehet az etnikai alapú pártszerveződéseknek.
Salat Levente professzor az etnikai pártok és a politikai mobilizáció témakörét járta körül. A Babes-Bolyai egyetem oktatója kiemelte: az etnikai típusú mobilizáció nemcsak destabilizálni, hanem stabilizálni is képes, és ez a nemzetállamoknál természetes folyamatnak tekinthető.
Az etnikai pártok meghatározásához legalább nyolc kritériumra van ehhez szükség – mondta a professzor. Ezek között említette az etnikailag azonosítható szavazóbázist, a begyűjtött szavazatok etnikai összetételét, a megnevezést és a politikai versenyben elérhető eredményeket. Megjegyezte: Európában 554, Afrikában 215, Latin-Amerikában 143 etnikai párt létezik.
Szarka László történész, egyetemi docens kiemelte: a nyelvhasználat, az oktatás és kulturális jogok tekintetében történtek ugyan pozitív elmozdulások, de a romániai és szlovákiai etnopolitikai modell ezzel együtt is “képlékeny maradt”. A felvidéki Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja szerint a kisebbségi autonómia 1990-től alapvető feladatként jelenik meg, ugyanakkor napirenden tartása “hullámzó intenzitású”.
Kitért arra, hogy a Vajdaságban sikerült megteremteni azt a minimális konszenzust, amelynek alapján a többségi nemzet hajlandó volt a kollektív jogok önkormányzati modelljét biztosítani, és hozzájárult a kulturális autonómia megvalósulásához.
Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének sikerült egy “masszív magyar konszenzust” biztosítania a törekvések mögé – rögzítette, hozzátéve: a modell minden kritika ellenére működőképesnek bizonyult.
Romániában az RMDSZ kezdettől fogva megjeleníti autonómiaigényét, de a romániai magyar diskurzusban 2003 óta inkább a belső konfliktusok, hasadások mentén jelenik meg ez a kérdés.
Ha az autonómia csak “a belmagyar vitában nyer értelmet”, akkor a többségi társadalom részéről sem várható fordulat – mutatott rá, kiemelve: különösen igaz volt ez a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjára. Hozzátette: Berényi Józsefnél, az immár Magyar Közösség Pártja jelenlegi elnökénél megjelent a válságkezelés eszközeként is az autonómia gondolata.
A tanácskozás pénteken folytatódik, felszólal Németh Zsolt külügyi államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, valamint spanyolországi és dél-tiroli szakértők mondják el álláspontjukat.