Az elmúlt tíz év nemzetpolitikájáról és a nemzeti újrakezdés éve tervezett programjairól tartott előadást Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a Magyar Népfőiskolai Collegium Virtuális nemzetegyesítés című online konferenciáján március 6-án, szombaton.
A miniszteri biztos előadásában kiemelte: „Nehéz örökséget kaptunk 2010-ben: leépített nemzetpolitikai intézményrendszer, magukra hagyott külhoni magyar közösségek, bizalmatlanság a külhoni és az anyaországi magyarok között – köszönhetően, többek között, a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazásnak.” Hozzátette: 2010-ben mind a politikai szándék, mind a politikai felhatalmazás megvolt arra, hogy a nemzetpolitikát az őt megillető helyre helyezzék, így a Nemzetpolitikai Államtitkárság létrejöttével azóta külön kormányzati egység foglalkozik ezzel a területtel.
A miniszteri biztos kiemelte: „Nem határokban, hanem nemzetben gondolkozunk. Ezt jelzi a kiválóan működő nemzetpolitikai intézményrendszer, a nagyságrendileg megnövelt támogatások és rendszerszintű programok.” Hozzátette: „Támogatásaink minden magyarlakta településre, minden közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében.”
Szilágyi Péter hangsúlyozta: a három legfontosabb nemzetpolitikai cél továbbra is az identitás megőrzése és erősítése, a gazdaságfejlesztés és a családok támogatása. Az első célhoz kapcsolódóan említette a Szülőföldön magyarul programot, amellyel 225 ezer külhoni magyar óvodás és iskolás anyanyelvi oktatását támogatják, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek keretében 850 bölcsőde és óvoda fejlesztéséhez, illetve építéséhez járulnak hozzá. Elmondta: mindezek mellett 50 magyar középiskola, kollégium és szórványkollégium és 8 külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, magyar kar működtetéséhez nyújt a Nemzetpolitikai Államtitkárság állandó támogatást.
A miniszteri biztos fontosnak nevezte a nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat, kiemelve: a 82 nemzeti jelentőségű intézmény és 12 nemzeti jelentőségű programon belül több mint 190 tevékenység megvalósítását segítik. Ismertette: az idei nyílt pályázati felhívásokat új struktúrában fogják hamarosan meghirdetni a nemzeti újrakezdés éve részeként, amelynek keretében első körben működésre, fejlesztésre és eszközbeszerzésre pályázhatnak majd a szervezetek.
Szilágyi Péter a magyar nemzetpolitika kiemelten fontos területének nevezte a gazdaságfejlesztési programokat. Ismertette: a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében 159 milliárd forint értékű támogatás jutott el a külhoni magyarokhoz, mely 300 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósulását eredményezi. Emellett a Nemzetpolitikai Államtitkárság már többezer külhoni magyar vállalkozó szakmai támogatását valósította meg és megkezdte a nagyvállalkozói mentorhálózat kiépítését a szomszédos országokban.
A miniszteri biztos kiemelte a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Programot (KCSP) és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Programot (PSP). Hozzátette: a KCSP-vel 2013 óta 625 ösztöndíjason keresztül 45 ezer diaszpórában élő magyart értek el, míg a PSP-vel 2015 óta 250 ösztöndíjason keresztül 32 ezer szórványban élő magyarnak nyújtottak segítséget.
Szilágyi Péter hangsúlyozta: a járványhelyzet idején is minden magyar számíthat a magyar kormányra. Hozzátette: a nemzetpolitikai programok nem álltak le, hanem az online térben valósulnak meg, és segítségükkel több százezer gyermeket és fiatalt értek el, olyanokat is, akiket korábban nem tudtak megszólítani.
A miniszteri biztos felidézte: a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve, amely során számos nemzetpolitikai program új köntösben, új elemekkel felfrissítve fog folytatódni. Hozzátette: az év keretében tematikus hónapokat hirdettek, amelyek célja, hogy a nemzetpolitika egy-egy fontos területére irányítsák a figyelmet: január a sport, február a gyermekegészség, március pedig a közösségek hónapja lesz.
