A mai magyar nemzetpolitika sikeresebb, mint a rendszerváltás óta eltelt időben bármikor – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Rákóczi Szövetség által kárpát-medencei vezetőtanároknak rendezett táborban kedden a Veszprém megyei Királyszálláson.
Rétvári Bence szerint a magyarság részét alkotni ma azért könnyebb, mint évtizedekkel korábban, mert egy gazdaságilag, kulturálisan és politikailag is egyre erősebb Magyarországhoz tartozhatnak a határon túli és a diaszpórában élő magyarok is. Azt mondta: egy erősödő országban a magyar kormány sokkal szabadabban tud a határon túli magyarokért is kiállni. A politikus közölte: a magyar kormány minden Kárpát-medencében élő magyar számára elvárja azokat a jogokat, amelyeket Nyugat-Európában egy több ezer kilométerről odaérkező migránsnak biztosítani akarnak. Azt mondta: az első világháború után, 1919-ben nemzetközi szerződésekben vállalták a győztes államok, hogy az oktatásban, az anyanyelv használatában vagy a kulturális életben semmilyen, határon túl élő magyart nem érhet hátrányos megkülönböztetés a többségi társadalommal szemben.
Az elmaradt intézkedések között említette az államtitkár, hogy a nemzetiségi oktatást ugyanúgy állami finanszírozással kellene biztosítani, mint a többségi nemzet oktatását, de ez Kárpátalján nem valósul meg. A székelységnek pedig 1919-ben területi autonómiát ígértek bizonyos – oktatási, közösségi, vallási – ügyekben – tette hozzá.
Előadásában Rétvári Bence a magyar nemzetpolitika alapkövei közé sorolta, hogy minél több gyermek szülessen határon túli magyar családban vagy legalább vegyes házasságban, a bölcsődei-óvodai neveléstől a közép- és felsőfokú oktatásig legyen lehetőség a magyar anyanyelvi oktatásra, illetve minél több magyar tulajdon, valamint magyar vállalkozás és munkahely legyen a határokon túl is.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a Határtalanul programban – melynek az a célja, hogy minél több magyar fiatal ismerjen meg határon túli magyar közösségeket – az induláskori tizenegynéhány ezerrel szemben 2017-ben már az 55 ezret közelítette meg a programban részt vevő anyaországbeli diákok száma.
Rétvári Bence szólt a “Kárpát-medencei Erasmus-programnak” nevezett Makovecz-programról is, amelynek felsőoktatási hallgatói ösztöndíjprogramjában tavaly 834-en vettek részt 1-5 hónap időtartamú részképzésekben, 66 százalékuk Erdélyben, 14-14 százalékuk a Vajdaságban és Felvidéken, 6 százalékuk pedig Kárpátalján. A legnépszerűbbek a bölcsészettudományi és a természettudományos képzések voltak, valamint jelentős érdeklődés mutatkozott az informatikai, műszaki és a pedagógusképzések iránt is – ismertette.
A programban részt vevő erdélyi intézmények 110 hallgatót fogadtak és 444-et küldtek, Kárpátalján két hallgatót fogadtak és 47-et küldtek, a Felvidéken 57 hallgatót fogadtak és 65-öt küldtek, a Vajdaságban 76 hallgatót fogadtak és 42-et küldtek más intézményekbe.
A Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei vezetőtanároknak rendezett táborát hétfőtől péntekig csaknem nyolcvan határon túli pedagógus részvételével tartják a Bakonyban, Királyszálláson. A találkozó legfontosabb célja a magyar nyelvű oktatás erősítése a Kárpát-medencében, illetve a személyi és intézményi kapcsolatok további szélesítése.
2018.08.07.
MTI
