2024. február 24-én két éve, hogy az elindult orosz invázió Ukrajna ellen.

Az elhúzódó háború a kárpátaljai magyar családok életét is drasztikusan megváltoztatta. Bár sokan döntöttek úgy, hogy a politikai instabilitás, a háborús készültség, a katonai mozgósítás egyre erősödő hullámai, valamint a gazdasági nehézségek miatt elhagyják szülőföldjüket, vannak, akik még otthon várják a helyzet jobbra fordulását.

Egy friss kutatás szerint, jelentősen átalakult a korábban ismert, saját lakóingatlannal, akár több generáció együttélésével jellemezhető kárpátaljai családmodell. A család fizikai egyben maradása mellett és ellen ható tényezők viharában olyan kérdésekre keresik a választ a kárpátaljai magyarok, hogy ki vigyázzon a családi lakóingatlanra, mi legyen a ház, az otthon sorsa, ha huzamosabb ideje távol vannak, vagy ha a távozást tervezgetik? Ki gondozza az időseket? A családfőt követő migrációval kikerülő nők, idősek elmagányosodásának jelenségére mi a jó válasz?

A háborús helyzetben a családok „működtetése”, a családi életet jellemző problémák megoldási mechanizmusa is új utakon jár. A kutatás rámutatott, hogy a Kárpátalján férjeik nélkül maradó nők hagyományos szerepeik mellett, mint a gyerekek és a háztartás gondozása, valamint a munkahelyi feladataik ellátása, kénytelenek átvenni a családfő szerepét is: autót vezetni, áramgenerátort működtetni és minden más helyzetet megoldani, amit az élet eléjük hoz. Miközben napi szinten kapcsolatban vannak férjeikkel, a fontos döntéseket közösen hozzák meg, a megvalósításban mégis magukra vannak utalva. A családok férfitagjai a kiszolgáltatottság helyzetétől szenvednek: a szülőföldtől, a családjuktól távol, elmagányosodva vészelik át a két éve tartó „átmeneti időszakot.”

A gyerekek is megszenvedik a történéseket. A korábban megszokott együtt töltött családi mindennapok helyett most havonta, kéthavonta tudnak a családtagok találkozni, a legszerencsésebb esetekben is csak a hétvégéket töltik együtt a szétszakított házaspárok és gyerekeik. A napi szintű légiriadók, az iskolai/óvodai óvóhelyeken való tartózkodás szintén negatívan hat a felnövekő generáció mentális jóllétére.

A kutatásban összesen 16 család történetét követték végig a kutatók, amelyből kilenc család a háború miatt szétszakítottságban éli mindennapjait, míg hét család Kárpátalján maradva próbálja megtalálni a boldogulás lehetőségeit. A kutatásban résztvevő családok nagyon várják, hogy befejeződjön a háború, elmúljon a mostani kínzó bizonytalanság.

A kutatást a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI), a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), valamint az Ifjúságkutató Intézet készítette a beregszászi Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont segítségével a 2023-as év folyamán.

2024.02.26.