Mind a legutóbbi romániai magyarellenes jogsértések, mind a kárpátaljai magyarság esetében a jogtipró ukrán oktatási törvény és készülő nyelvtörvény kapcsán fontos újra és újra megerősítenünk, hogy kiállunk a határon túli magyarság mellett, és napirenden tartjuk, közvetítjük ezeket az ügyeket a többségi nemzetek felé is – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetiségpolitikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Felsőszinevéren, a XXVI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem megnyitóján elmondott beszédében.

A helyettes államtitkár fontosnak nevezte, hogy immár huszonhatodik alkalommal gyűlnek össze a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen a kárpátaljai és más határon túli magyar szervezetek vezetői, képviselői, szakértői, valamint az anyaország politikusai, hogy megvitassák a kárpátaljai és a Kárpát-medencei magyarság dolgait. Méltatta a Kárpát-medence-szerte tartott nyári szabadegyetemek fesztiválok nemzetpolitikai jelentőségét.     “Fontos, hogy összegezzük, hová jutottunk az utóbbi nyolc évben, és milyen nemzetpolitikai programjai voltak a kormányzatnak az adott időszakban, illetve milyen sürgető problémák vannak jelenleg a Kárpát-medencében a nemzetpolitika területén” – tette hozzá. Szilágyi Péter kiemelte: “Mind a legutóbbi romániai magyarellenes jogsértések, mind a kárpátaljai magyarság esetében a jogtipró ukrán oktatási törvény és készülő nyelvtörvény kapcsán fontos újra és újra megerősítenünk, hogy kiállunk a határon túli magyarság mellett, és napirenden tartjuk, közvetítjük ezeket az ügyeket a többségi nemzetek felé is.” Örömtelinek mondta, hogy a magyar kormányzatot minden területen “átitatta a nemzetpolitika”.     Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szimbolikusnak, örök érvényűnek nevezte a kárpátaljai szabadegyetem idei jelmondatát, amely szerint “A jövőt magyarul írjuk”. Szerinte ez érvényes valamennyi Kárpát-medencei szabadegyetemre, amelyek – mint fogalmazott – “külpolitikai, nemzetpolitikai erőművek”, és amelyeknek fontos a működtetése, hiszen impulzusokat adnak a magyar külpolitikának.

A következő négy esztendő fő feladatáról szólva az elnök kifejtette, hogy “szövetséget kell Európáért alakítanunk, az időszak egyfajta európai szövetségépítésnek az időszaka lehet”. Úgy vélte, fontos nemzeti sorskérdés, hogy mi lesz Európával. Ebben az összefüggésben a külhoni magyarság Magyarország legfontosabb természetes szövetségese.

Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, egyben a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) első elnökhelyettese kifejtette: a kárpátaljai magyarságnak nagyon súlyos problémákkal kell szembenéznie és megoldást találnia rájuk nagyon magas szinten. Szerinte a fő feladat a kárpátaljai magyarság kivándorlásának megállítása és azoknak a visszacsábítása, akik már elmentek. Úgy vélte, megoldást kell találni arra is, hogyan lehet magyarnak megmaradnia a szülőföldön. Ennek akadálya az új ukrán oktatási törvény és a nyelvhasználati jogok tervezett szűkítése –  mutatott rá Barta József.

2018.07.05

MTI