Július 9-én, hétfőn, immár hetedik alkalommal indult el a „Kisebbségvédelem Európában” nyári egyetem, melynek idén a Martonvásári Polgármesteri Hivatal épülete ad otthont.
Az identitás erősítése, a külhoni magyar családok segítése és a szülőföldön maradás támogatása áll a magyar nemzetpolitika középpontjában – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Martonvásáron, a Kisebbségvédelem Európában címmel tartott nyári egyetem megnyitóján. Szilágyi Péter előadásában hangsúlyozta: a magyar kultúra és oktatás terén 1,1 milliárd forintból háromezer szervezetet, csaknem 200 millió forintból pedig mintegy háromszáz ifjúsági szervezetet és mintegy 250 millió forintból 260 magyarországi település 300 külhoni magyar településsel közösen megvalósított programját támogatta az anyaország. Arról is beszélt: a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban 38,6 milliárd forintból 150 új óvoda és bölcsőde épül, és több mint 400 intézmény újul meg. Emlékeztetett: 2018-ban a külhoni magyar családok évét is meghirdették, melynek keretében egymilliárd forintot fordítanak a külhoni magyar családok támogatására, valamint az év elejétől az anyasági támogatást és a babakötvényt is elérhetővé tették a külhoni magyarok számára. Kitért arra is, hogy a Petőfi Sándor- és a Kőrösi Csoma Sándor-programban egyaránt növelték az ösztöndíjasok számát.
A helyettes államtitkár előadásában arra is rámutatott: egyre nagyobb szerepet kell szánni a kisebbségi jogvédelmi intézkedéseknek. Szilágyi Péter indoklásként felidézte: a közelmúltban a román bíróság öt év börtönre ítélte a terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistákat, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, elutasították a katolikus egyház keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében, a Bánffy-családnak 2007-ben visszaszolgáltatott több mint 9000 hektárnyi erdő újra a román állam tulajdonába került, a Maros megyei önkormányzat elnöke pedig csaknem hárommillió forint értékű bírságot kapott székely zászló kitűzése miatt.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a nyári egyetemet megnyitó köszöntőjében felidézte: a rendszerváltozás idején a nemzetpolitikával foglalkozók felismerték, hogy a külhoni magyarság fennmaradásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia. Az autonómiai törekvések megvalósulásáig pedig megélhetést és jogbiztonságot kell nyújtani a külhoni magyarok számára – tette hozzá.
Az első blokk utolsó előadójaként dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kapott szót. Előadásában a nemzeti kisebbségek céljait boncolgatta, melyek a következők: reprodukció, politikai keret megteremtése, saját életvilág megteremtése, egyenrangú politikai részvétel és képviselet biztosítása.
Elmondása alapján a nemzetpolitika kapcsán négy pillérről beszélhetünk: magyar-magyar kötelékek megteremtése, gazdaságfejlesztési nemzetpolitika, klasszikus nemzetpolitika, valamint a jogvédelem/jogkiterjesztés, melynek alapkérdéseit és válaszait vázolta fel: Miért kell védeni? – mert az adott állam nem biztosítja megfelelő módon a kisebbségek védelmét, kitől kell védeni? – az adott állam puha vagy kemény asszimilációs politikájától, mit védünk? – a reprodukciót, ki véd? – az adott kisebbség és az anyaország, civil szervezetek, hogyan, illetve hol védünk? – az adott állam politikai porondján, helyi és nemzetközi szinten. Előadásában a nemzetpolitika aktorait is vizsgálta. „A hatékony nemzetpolitikának célokra, tudásra, eszközökre, finanszírozásra és a nemzetpolitikát működtető intézményrendszerre van szüksége” – zárta gondolatait.
A Kisebbségvédelem Európában című, a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által hetedik alkalommal megrendezett nyári egyetemen Martonvásáron péntekig többek közt szó lesz az elmúlt huszonöt év kisebbségvédelmi erőfeszítéseiről, az Európai Parlamentben folyó kisebbségvédelmi munkáról, a Minority SafePack kezdeményezésről, és több aktuális külhoni témáról is.
2018.07.09.
MTI, Felvidek.ma
