A nemrég új helyszínre költözött Magyarság Házának izgalmas programsorozata az “Útikalauz magyaroknak”. A mostani útirány Kárpátalja volt.

Az egész napos budapesti eseményen volt mesés-zenés kavalkád, filmvetítés, irodalmi esttel és gitármuzsikával kísért bor- és sajtkóstoló, valamint egy fontos konferencia.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciájának témája a kárpátaljai magyarság körében végzett kutatások bemutatása volt. Először Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa köszöntötte a vendégeket. Beszédében kiemelte, hogy bár jelenleg az ukrán-magyar kapcsolatok nem problémamentesek, a kormányzat célja a viszony rendezése legnagyobb szomszédunkkal.

A konferencia első előadását Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa tartotta “A kisebbségi jogok érvényesíthetőségének kérdése Ukrajnában” címmel. Néhány fontos gondolatot idézünk a prezentációjából: sajnos, a Majdan utáni időszakban több barátságtalan törvényt hoztak Ukrajnában. A felsőoktatásban a magántulajdonú intézmények kivételével az oktatás nyelve csak az ukrán lehet (2014), az állami szolgálatról szóló törvény meghatározza az államnyelv kizárólagosságát (2016), más törvények pedig például a kulturális műsorokon belül állítottak fel szigorú, az ukrán nyelvet preferáló szabályokat. A hivatalos érv a fentiek bevezetésére az volt, hogy az ország lakosságának egy része nem beszéli az államnyelvet.

A második előadó Tátrai Patrik, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézettől “A kárpátaljai magyarok száma és demográfiai jellemzői a SUMMA 2017 kutatás alapján” címmel tartott előadást. A felmérésben 170 kérdezőbiztos 312 mintavételi ponton végzett adatgyűjtést, nemcsak a magyar nemzetiségűek körében. Összesen 23.000 lakos adatait rögzítették. A kutatás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar nemzetiségűek becsült száma kerekítve 131.000, ami 21.000 fős csökkenés 2001-hez képest.

Ferenc Viktória, a harmadik előadó (Nemzetpolitikai Kutatóintézet) előadásának címe “A nemzeti identitás építőkövei a kárpátaljai ukránok és magyarok körében a TANDEM 2016 kutatás alapján” volt.

A kutatás egyik eredménye például az, hogy a nemzethez tartozás főbb ismérvei 2016 ban ötös skálán a következők: a legfontosabb ismérv a jó nyelvtudás (4.37), azt követi a magyarként való önazonosítás (4.33,) míg a 2007-ben még 67 %-ot kapott magyar anyanyelv csak 4.29-cel csak a harmadik lett.

Frissmedia.hu

2018.05.11