Nyári egyetem 2015

SZAKMAISÁG ÉS KAPCSOLATÉPÍTÉS A KISEBBSÉGVÉDELEM EURÓPÁBAN C. NYÁRI EGYETEMEN

Idén negyedik alkalommal került megrendezésre a már hagyománnyá vált Kisebbségvédelem Európában nevet viselő Nyári Egyetem a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös szervezésében. A szabadegyetem 2015. július 5-én, vasárnapi napon vette kezdetét, a szervezők már ettől a naptól várták a külhoni joghallgatókat, doktoranduszokat, kisebbségvédelem terén jártas gyakorlati szakembereket. A tábor helyszínéül igyekeztünk egy különleges helyet választani, mely helyet adhat a szakmai előadásoknak, a késő délutáni csapatépítéseknek továbbá ismerkedő játékoknak, valamint az esti beszélgetéseknek. A választás a Gödöllővel egybeépült Máriabesnyőre esett.

A nyári egyetemista hallgatók

A hallgatók minden külhoni területről képviseltették magukat, mely nagy örümünkre szolgált. Noha jellemzően joghallgatók, doktoranduszok, kisebbségvédelem terén jártas szakemberek a Nyári Egyetem célcsoportja, idén mégis volt lehetősége más szakot hallgatóknak is – társadalomtudomány, nemzetközi kapcsolatok –  bekapcsolódni a kisebbségvédelmi képzésbe, ezzel megismerkedve a kisebbségvédelem elméleti és gyakorlati aspektusaival. „Mennyi helyről vagyunk, mégis egy célért”, hangzott el a mondat az első nap estéjén a csapatépítésen, amikor a hallgatók egy Kárpát-medencét ábrázoló térképen jelölhették be hol születtek, honnan származnak.

A megnyitó

A nyári egyetemet 2015. július 6-án Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg. Csóti György lelkesítő megnyitó beszédében bíztatta a jelenlevő hallgatókat a kisebbségvédelemhez szükséges szakmai ismeretek elsajátítására, hogy majdan szülőföldjük megmaradását tudják aktívan elősegíteni. Beszédében a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkájának bemutatásán túl, hangsúlyozta, hogy az elszakított országrészek magyarságának védelme nem külügy, hanem belügy. Azaz egy olyan speciális belügyről van szó, amelynek külpolitikai vonatkozásai is vannak. Pozitív példaként említette a székelyek autonómiatörekvéseit és azt a jelenséget, hogy a Vajdaságban is megjelent a kulturális autonómia csírája. De sokat kell még tenni, és minden pillanatban „harcolni” kell. Jelenleg jogi úton, hiszen így kommunikálhatjuk a jogsértéseket Nyugat-Európa felé. A Kisebbségi Jogvédő Intézet munkája éppen ezért kiemelkedő jelentőségű, egyben azonban tűzoltómunka is. Addig, amíg a külhoni magyarok teljes és tényleges autonómiája nem valósul meg. Kántor Zoltán igazgató is nagy örömmel köszöntötte a jelenlevő hallgatókat, egyben hangsúlyozta a Nyári Egyetem azon jellegét, hogy nemcsak a szakmaiság terepe ez, hanem egyben hagyományteremtés is zajlik, hiszen a nyári egyetemnek olyan hagyományteremtő ereje van, mellyel minden évben a kisebbségvédelem iránt elkötelezett újabb külhoni hallgatóknak nyújthatunk szakmai fórumot, és egyben lehetőséget a kapcsolatteremtésre.

Szakmai előadások

A hét folyamán színes szakmai előadásoknak lehettek részesei a nyári egyetemista hallgatók.

Kántor Zoltán igazgató előadásával vette kezdetét a nyári egyetem, ahol a hallgatók megismerkedhettek a kisebbségvédelmet uraló fogalmi kalodákkal, majd azok tartalmával, és azzal, hogy egyes fogalmat eltérően használnak Nyugat-Európában és Keleten, vagy akár másra asszociálhatnak egy fogalom hallatán Európa egyes országaiban. Azt a szálat továbbfűzve, hogy fontos a terminológia pontos és tudatos használata, Görög Dóra, a Kisebbségi Jogvédő Intézet jogi munkatársa, és a nyári egyetem szervezője egy szimulációs tréning keretében ismertette meg külhoniakkal a magyarországi jogi terminológiát (jogintézményeket) a külhoni hallgatókkal. A szimulációs tréning két feladatkört ölelt magában. Az első gyakorlat egy párosítási feladat volt, hozzá kellett rendelni az egyes nemzetekhez (Szlovénia, Magyarország, Románia, Szlovákia stb.), vajon melyik alkotmányt, és annak preambulumát alkothatták. Végül az Alaptörvény is bemutatásra került.

A második feladatkörben került elő az összehasonlító jogi terminológia, melynek során a külhoni joghallgatók – tekintettel arra, hogy a többségi államban és a többsségi állam nyelvén tanulják, majd abszolválják a jogi tanulmányaikat – akaratlanul is a román vagy szlovák nyelvből, stb. fordítják a jogi terminusokat. Ezen kifejezések helytállóak a szomszédos többségi államban, azonban számos ilyen magyarra lefordított kifejezés vagy nem létezik Magyarországon, vagy nem olyan formában, vagy nem azon a néven. A szimulációs tréning során a csoportokba beosztott hallgatók fényt deríthettek ezekre a fogalmi eltérésekre, és azonosíthattak olyan fogalmakat,  mint Magyarországon a „kormánymegbízott”, ami ugyan létezik Romániában, de nem ezen a néven és a külhoni joghallgatók sem ezt a fogalmat használják értelemszerűen – hiszen ott prefektusként ismert – . Reméljük, hogy a terminológiai ismeretek átadása hasznos tudásként fog kamatozni jogi tanulmányaik során. Kardos Gábor, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi tanárja a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elméleti aspektusairól beszélt, többek között a Charta koncepciójáról és hatékonyságáról, mely utóbbi leginkább felkeltette a külhoni hallgatók érdeklődését. A Charta elemzését, Juhász Hajnalka – az Igazságügyi Minisztérium kabinet munkatársa – folytatta másnap reggel, aki érdekfeszítő elődásában a munkacsoport hétköznapi életébe is betekintést nyújtott. Tóth Norbert, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa „Autonómia, működő modellek” címmel tartotta meg előadását, aki személyes tapasztalataival is szemléltette egy-egy autonómia-modell működését. Illyés Gergely, aki szintén a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa, az új román választójogi rendszerről beszélt, előadásához pedig részletes elemzés és statisztik adatok társultak. Noha ezen előadás főképpen a Romániában élő külhoni magyar nyári egyetemistáknak szólt, mégis a többi külhonból érkező hallgatóknak is a hasznára vált, hiszen növeli a tájékozottságot és egyben összehasonlításként is szolgálhat, ha egy másik, szomszédos többségi állam jogrendszeréről hallanak ismereteket. Orosz Örs, a Fórum Intézet munkatársa, a hétköznapok gyakorlati jogérvényesítéséről beszélt Felvidéken, és hangsúlyozta az önkéntesség erejét. Interaktív előadásában kitért a civil szféra jelentőségére és hatékonyságára, mellyel szintén eredményeket lehet elérni.

Szerdai napon Wetzel Tamás, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a nyári egyetemistákat a Magyarság Házában, majd az egyszerűsített honosítás elméleti kidolgozásáról és gyakorlati jelentőségéről beszélt előadásában. A Tom Lantos Intézet igazgatója, Bíró Anna-Mária angol és magyar nyelvű előadásában a nem kormányzati szervezetek jelentőségéről beszélt, ezen szervek aktív szerepét, nemzetközi és európai szintű nélkülözhetetlen részvételét mutatta be.

Csütörtöki napon az előadássorozatot a Kisebbségi Jogvédő Intézet partnerei folytatták. Zsigmond József, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat munkatársa mutatta be aktív szerepüket külhonban, egyben ismertette a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat Háromszéki Szervezet Heti Hírlevelének működését, melyet igyekeznek eljuttatni számos nemzetközi és európai fórumokra. A nyári egyetemisták egy egész délután át tartó szimulációs tréningen próbálhatták ki magukat, melyet Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke vezetett. Szigeti Enikő a tréninget megelőzően a civil társadalom érdekérvényesítő eszközeiről beszélt, és az „alulról építkezés” lehetőségeiről, mely  egy többségi államban is lehet eredményes. A tréningben a hallgatók kisebb csoportokba voltak beosztva, és minden csoport egy-egy „szerepet” kapott. A szimuláció azt testesítette meg, hogy egy civil csoport hogyan érvényesítheti érdekeit egy felmerült jogsértés esetén, hogyan lépnek/léphetnek fel hatékonyan a civilek, milyen magatartással találkozik egy ilyen csoport, ha tárgyalnia kell a politikummal, azaz a helyi városvezetés magyar, vagy akár a többségi állam képviselőivel. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot megtestesítő csoport pedig döntést hozott a szimuláció végén. A hallgatók a szimuláció során megismerkedhettek egyes jogintézményekkel (Országos Diszkriminációellenes Tanács), részesei lehettek az érdekérvényesítés teljes folyamatának, és megtapasztalhatták az érdekérvényesítés gyakorlati nehézségeit. Szigeti Enikő egyesével kiértékelte a csoportok munkáját, belefűzve az ő empirikus tapasztalatait, egyben örömét fejezte ki, hogy a tréninget mindenki jól teljesítette.

A pénteki napon a Kisebbségi Jogvédő Intézet partnerügyvédjei kaptak lehetőséget, hogy megismertessék a hallgatókkal azon bíróság előtt képviselt ügyeket, amelyekben  egy magyar nemzetiségű személy ellen követtek el jogsértést. Menyhárt Gabriella, nagyváradi ügyvédnő, előadásában beszélt Landman Gábor, továbbá a híres Lakó Péterfi Tünde ügyéről, valamint strasbourgi ügyeiről. Őt péntek délelőtt Römer Ambrus Izabella, brassói ügyvédnő követte, aki a szintén már sajtóban is megjelent Fenyő Szálloda ügyét, valamint a régiók egyenlőségéért európai polgári kezdeményezés ügyének részleteit tárta a nyári egyetemen résztvevők elé. A nyári egyetem keretében szintén a tapasztalatok mélyebb elsajátítása érdekében filmvetítésre is sor került, Kincses Előd Ügyvéd Úr, „A fehér januártól a fekete márciusig” című dokumentumfilmet mutatta be a fiataloknak, a vetítés után pedig elemezte a filmben szereplő személyek párbeszédeit, reakcióit, egyben válaszolt a hallgatóság kérdéseire, akik döbbenten hallgatták végig a romániai rendszerváltás drámai eseményeit. Szima Gergő, az Igazságügyi Minisztérium jogi szakreferense az Európai Bíróság felépítésének ismertetése után a magyar kormány Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban történő részvételét mutatta be a nyári egyetemistáknak, részletezve a tanácsi munkacsoportok mindennapos munkáját.

Szombati napon a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa Ferenc Viktória számolt be Ukrajna nyelvtörvényének gyakorlati alkalmazásáról, az etnikai viszonyok hatásáról Kárpátaljára, valamint Ferenc Viktória egyéni interjúkat bemutatva személtette a helyiek véleményét a kérdéskörről. Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa – egyben a nyári egyetem szervezője – Nyelvhasználat és állampolgárság Szlovákiában címmel tartott előadást, melynek során az államnyelvtörvény és állampolgársági törvény került részletes bemutatásra, elemezve azok hátterét és hatását.

Kulturális programok

Kultúrában sem volt hiány a hét folyamán, a nyári egyetemisták megtekinthették a híres máriabesnyői templomot és zarándokhelyet, valamint felelevenítve a múltat a Grassalkovich család kriptája is a szemük elé tárult. A Grassalkovich család történelmi jelentőségű volt Gödöllőn, ezt példáza a gödöllői kastély is. A nyári egyetemisták szombati napon látogatást tehettek Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyában, a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az idegenvezetés során részletesen megismerhették a kastély termeit, történetét, egyben Erzsébet Királyné kedvelt pihenőhelyét. Szerdai napon busszal utaztunk Budapestre, a Magyarság Házába, utunk során megtekintve a nevezetességeket is. A szerdai előadások után a Magyarság Házában a csoport a Mi, magyarok kiállításon vehetett részt,melynek során időutazást tehetett a legszebb szavainkkal, mint például a „szív, kard, vér, sír, láng”, és egyúttal a szemünk elé tárultak a magyar sportolók, magyar tudósok, a Kárpát-medence kincsei, nyelvjárások, és a hagyományos magyar vendéglátás is.

Fakultatív előadások

A napközbeni szakmai előadásokat fakultatív programok követték. A fakultatív előadások célja, megismertetni a külhoni hallgatókkal olyan magyarországi tájakat, különböző tájegységeket, ahol valamilyen hagyomány, értékteremtő munka folyik. Július 7-én, keddi napon, Lévai Ferenc, mutatta be az ország egyik legnagyobb tórendszerét, Rétimajort, mely elkápráztatta a résztvevőket. Csütörtöki napon a díjnyertes Csali János, borász egy borászati előadás és kóstoló keretében beszélt a szőlőfajtákról, szüretről, és a balatonfelvidéki borokról. Csali János mindvégig az érdeklődők rendelkezésére állt, és bőven akadt megválaszolandó kérdés az este folyamán. Az utolsó estén a zene kapott főszerepet, Sprok Andrea különleges hangszereket mutatott be, melyeket az érdeklődők ki is próbálhattak. Az este további részében gitáros, közös éneklés vette kezdetét, garantálva ezzel az éjszakai jó hangulatot.

Esti vetélkedők, csapatépítés nemzetpolitikai köntösben

A hét első felében – vasárnap és hétfő estén – a csapatépítésen volt a hangsúly, hiszen egy nyári egyetem ugyancsak fontos eleme, hogy a résztvevők megismerjék egymást, és feloldva a kezdeti bátortalanságot barátságok szövődjenek. A szervezők a máriabesnyői templom körüli festői környezetben szerveztek „csilllagtúrát”, melynek témája a nemzetpolitika köré összpontosult. Az első feladat azt a célt szolgálta, hogyan lehet a szülőföldünket „ismertté, kecsegtetővé” tenni, hiszen bármikor találkozhatunk olyan élethelyzettel, amikor külföldön kell beszélnünk szülőföldünkről, a magyarság alkotta értékekről, a magyarok történetéről. Az egyes csapatoknak fel kellett például készülniük, hogyan tudják szülőföldjüket beajánlani egy chefnek, aki egy az Angliából induló új gasztronómiai reality showhoz keres forgatási helyszínt, hogy ezen terület nemzeti ételei és italai, illetve étkezési szokásai elvarázsolják a tévénézőket. Szükség volt a kreativitásra, de azt mondhatjuk, bátran lehetne választani a magyar tájegységeket, hiszen ekkor is kiderült, büszkék lehetünk a magyar gasztronómiára. A híres máriabesnyői székelykapu tövében – ahol a helyszín választása tükrözte a feladatot is – a székelykapuk eredetéről szóló szöveget kellett kiegészíteni a csapatoknak. Nyírő József kutatásaiból ismert szövegrészlet is olvasható volt, például: … „a székelykapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében; élővé válik azáltal, hogy a székely a lelkét leheli belé”… A feladat során nemcsak a székelykapuk eredetével, fajtáival ismerkedhettek meg a hallgatók, hanem a székelykapuban rejlő lelkületet is átérezhették miközben a feladatot teljesítették. Az egyik „állomás” méltó helyre került, hiszen Teleki Pál sírja is Máriabesnyőn van. A csapatok meglátogathatták az 1920-ban külügyminiszter, 1920-21 között miniszterelnök, majd 1938-39 között kultuszminiszter sírhelyét, megismerkedve életrajzával, és Trianon utáni szakmai érveivel, mellyel neves külföldi értelmiségieket próbálta megnyerni a magyar ügy érdekében. A feladat során híres magyar személyek történelmi múltjára is fény derült, sokakat számba véve, és felismerve, mennyi magyar értelmiségi, tudós személy nyugszik külhonban. Tekintettel arra, hogy milyen sok helyről érkeztek a nyári egyetemisták, feladatuk volt kitalálni, egymás szülővárosuk közti távolságot. A határokon átívelő játék próbára tette a csoportokat, hiszen nem volt egyszerű okostelefonok és gps nélkül pontos km-re kitalálni, milyen távolságra van Kolozsvár Pozsonytól, vagy Székelyudvarhely Újvidéktől.

Záróbeszéd

Csóti György igazgató záróbeszédében értékelte a nyári egyetem teljes hetét, és kiemelte, hogy egy nagyon aktív és érdeklődő csoporttal találkozhattunk idén. Hiszen jól szerepeltek minden szimulációs tréningben, valamint számos kérdés érkezett az előadókhoz, mely szintén az érdekődést mutatta. A hét kellemesen telt, mondta Csóti György, hiszen volt kulturális program, gasztromómia jellegű programok, interaktív kiállítás és múzeum látogatás is. Igazgató Úr reményét fejezte ki, hogy a nyári egyetemen résztvevő hallgatók elsajátították az itt hallott jogi ismereteket, hiszen ezen tudás hasznosítására elsősorban szülőföldön van szükség. Fontos ugyanakkor az is, hogy barátságok alakuljanak ki – ahogy ez az idei táborra is jellemző – és ezek tovább éljenek majd külhonban. A nyári egyetemista hallgatóknak ezen képzés után méginkább a nemzetpolitikát kell szolgálniuk, mert bár határok vannak köztünk, de mégis egységesek vagyunk. A 2015-ös nyári egyetem célja és egyben sikere is, hogy egy erdélyi városból származó ügyvédnő, és az ugyanabból a városban tanuló nyári egyetemista –  jelenleg joghallgató – felvette egymással a kapcsolatot, hogy otthon együtt dolgozzanak. Csóti György hangsúlyozta, hogy a szülőföldön élő magyarság sorsa a nyári egyetemisták kezében is van, ezzel jó munkát és a kisebbségvédelem terén kiemelkedő sikereket kívánt. Kántor Zoltán reményét fejezte ki, hogy a hallgatók jól érezték magukat, és felejthetetlen emlékekhez tudják kötni az itt megszerzett szakmai ismereteket. Kántor Zoltán köszönetét fejezte ki a szervezőknek, Görög Dórának, Rákóczi Krisztiánnak, Gombaszögi Emesének, Antal Eszternek, Görög Máténak, Benda Viviennek, Sántha Hangának, akik mindvégig önkéntesként segítették a nyári egyetem létrejöttét, és végig jelen voltak a szervezésben.

A záróbeszédeket követően a résztvevők részére átadásra kerültek a névre szóló diplomák és ajándékkönyvek, hogy tárgyi emlékkel is gazdagodjanak a lelkes fiatalok.