A Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2020-ban is csatlakozott a Kutatók Éjszakája, Researcher’s Night in Hungary elnevezésű, Európa-szerte megrendezett programsorozathoz, amelynek célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése. Ebből az alkalomból a Kutatóintézet egy kerekasztal-beszélgetést szervezett november 27-én, mely a kialakult járványhelyzet miatt a virtuális térben valósult meg, az érdeklődők pedig élő videóban tudták követni a beszélgetést a Facebook-on keresztül.
Az idei eseményen a családdal, gyermekvállalással, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésével kapcsolatos témákat tűztük napirendre, melyekről intézetünk munkatársa, Vita Emese kérdezte a meghívott szakértőket, Dr. Geambașu Réka szociológust (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár), Dr. Szalma Ivett szociológust (Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológia Intézet) és Dr. Rosta Gergely vallás-szociológust (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézet).
A beszélgetés kiindulópontját Geambașu Réka és Vita Emese megjelenés alatt álló tanulmánya képezte, melyben azt vizsgálták, hogy milyen az erdélyi magyar fiatalok párkapcsolattal és családalapítással kapcsolatos magatartása, milyen nézeteket vallanak a családdal kapcsolatos kérdésekben, és mit lehet tudni a munka-magánélet egyensúlyáról alkotott koncepcióikról. A beszélgetés során fény derült arra, hogy a vizsgált erdélyi ifjúság körében megfigyelhető egyfajta késleltetés a párkapcsolati magatartásban: a 15–29 éves korosztály döntő többsége nem kötött még házasságot, sőt a magukat jogilag egyedülállónak megnevezők fele párkapcsolaton kívül él.
Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a fiatalok fontos értékként tekintenek a családra. Az erre vonatkozó survey kutatásokból általában az derül ki, hogy nagyon családcentrikus nézeteket vallanak mind a fiatalok, mind a felnőtt társadalom tagjai, továbbá sokan tervezik a gyermekvállalást. A szándékok és a megvalósult gyermekvállalás kapcsán Szalma Ivett felvetette, hogy a nagymintás kutatások során ezek a válaszok vajon mennyire illeszkednek egy tanult, szocializált normarendszerhez, valamint felhívta a figyelmet a gyermektelenség, illetve a gyermekvállalási döntések összetettségére.
Rosta Gergely kiemelte, hogy az erdélyi magyarság konzervatívabb és összességében sokkal kevésbé szekuláris társadalom a magyarországihoz képest, ami mind a családról alkotott nézetekben, mind pedig a normaszegő magatartások megítélésben, elfogadottságában (abortusz, válás stb.) visszatükröződik.
A beszélgetés második felében a résztvevők kitértek arra, hogy a gyermekvállalásnak egy fontos komponense lehet az, hogy az egyének mire számítanak a gyermekvállalás hatásaként, illetve mennyire vélik konfliktusosnak a munka és a magánélet területeit. A kutatási eredményekből az is kiderült, hogy az erdélyi fiatal népesség a gyermekvállalást illetően leginkább az egyéni boldogságra nézve számít pozitív hatásra, míg az élet materiális területeit tekintve inkább negatív hatásokat percepciónál.
2020.11.27
