Április 15-én, vasárnap délután szép számmal gyűlt össze a közönség, hogy meghallgassa Kocsis Károly akadémikust, aki a Kárpát-medence etnikai és nyelvi változása mellett a vallási aspektusokra is kitért, majd az előadás végén egy rövid jövőképet is vázolt.
A vasárnap délutáni előadás során Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-politikai földrajzi és migrációs kutatócsoportjának vezetője kalauzolta a közönséget. Az időutazást a Kárpát- és a Pannon-medence 10 millió évvel ezelőtti helyzetével kezdte, majd gyors ugrással a 10. század elejére érkezett, ahol térképek segítségével nyomon követhető az is, hogy a székelyek miként érkeztek Erdély területére. Szó volt a középkori betelepítésekről – köztük a szász-németről és vlach-románról –, majd a 15. századba érve, részletesen bemutatta a népesség nyelvi és felekezeti összetételét.
A XVI-XVIII. századok folyamán a belső háborúk, a török hódoltság, a felszabadító harcok és az azokat követő folyamatok eredményeként rendkívüli magyar etnikai és nemzetiségi migráció jelentkezett. A XIX. század és a XX. század elejére természeti és társadalmi tényezőknek köszönhetően, túlnyomórészt önkéntes magyarosodás eredményeként a középkori magyar etnikai területeken főként szlovák, német népvándorlás bontakozott ki és gyorsult fel századunk elejére, melyet a trianoni békeszerződés, a történelmi magyar államterület felosztása tartóztatott fel.
A várható etnikai tendenciákról Kocsis professzor elmondta, számíthatunk a népességszám tartós csökkenésére, fokozódó bevándorlásra az EU-s térfélre és a nemzeti kisebbségek számának csökkenésére.
