Mára már köztudottá vált, hogy ha eljön a nyár, akkor Tusnádfürdőt ellepik a közélet és a tudományok iránt érdeklődők. A Kárpát-medence legnagyobb szabadegyetemének számító Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a Bethlen Gábor Sátorban és a Bethlen Gábor Udvaron a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által összeállított szakmai program várta az odalátogatókat.

Tizennégy beszélgetés, több mint ötven előadó, mindez három nap leforgása alatt – röviden így lehetne összefoglalni a Bethlen Gábor Sátor forgatagát. Ám ezek csak az objektív számok. Ha arra lenne kíváncsi, hogy e számok mögött mégis, milyen értékek rejlenek, akkor azt valahogy így írnám le:

Az első nap a Nemzetpolitikai Államtitkárság tapasztalatainak bemutatásával telt. Miután a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Potápi Árpád János, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, Erdélyi Rudolf Zalán és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán az együttműködő nemzet évének jegyében megnyitották a sátrat, a nap telis-tele volt a tematikus év eredményeit bemutató beszélgetésekkel.

Az anyaországi és a külhoni polgármesterek a testvértelepülési hálózatokról meséltek, majd ezt követően diákok számoltak be a Határtalanul program adta lehetőségekről. Ahogy a társadalom rétegei is több szintből állnak, úgy a nap is több szintet érintve telt.

A program következő pontjaként a külhoni vállalkozók hálózatára tértünk át. A Mentorprogramot mutatták be olyan résztvevők, mint Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója; Juhász Bálint, a vajdasági Tartományi képviselőház elnöke; Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke; Marcinkó Adrián, a Külhoni Mentorprogram felvidéki kulcsmentora és Szabó Szindbád, a Hétfa Kutatóintézet kutatója. A beszélgetést a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Hajnal Virág, moderálta.

A napot Petőfi Sándor Programos szemmel zártuk.

Egy napon már túl, azonban nem kevésbé sűrűn folytatódott tusnádi programunk. A csütörtök ugyanis projektek bemutatásával telt. A nap az Andreanum 800 című kötettel vette kezdetetét, melynek jelentőségéről Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott beszélt. A rendezvényen Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója és tiszteletbeli elnöke, Pomozi Péter, az MKI Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, Szabados György, az MKI László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója foglalták össze az Andreanum és az önrendelkezés fontosságát, Balogh Andrea Johanna, az MKI Tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettesének moderálásában. 

Ezután gyakorlati tudással vértezhették fel magukat az érdeklődők az immáron hagyománnyá vált BGA pályázati tájékoztatón. Németh Edit minden részletre kitérve mondta el, miként lehet könnyen, gyorsan és szabályosan elszámolni pályázati pénzekkel.

A módszertani segítséget követően mutattuk be három intézet gyorsjelentését. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), az MCC Ifjúságkutató Intézete és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Tusnádon mutatta be először a Kötelékek címmel megjelent gyorsjelenést a közös családkutatásról. A 2018-as kutatás folytatásának eredményeit egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül taglalták a nagyközönségnek Fűrész Tünde (elnök, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért – KINCS); Székely Levente (igazgató, MCC Ifjúságkutató Intézet); Gergely Orsolya (szociológus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda) és Gazsó Dániel (kutató, Nemzetpolitikai Kutatóintézet) részvételével. A beszélgetést Kántor Zoltán moderálta. 

A bemutató után könnyedebbnek tűnő, ám részleteiben annál komplexebb téma került terítékre az „Ifjúság: Otthonmaradás, peregrináció, hazatérés?” címmel. A beszélgetés résztvevői: Szabó Júlia (kutató, BBTE Qualitas központ, Max Weber Társadalomkutató Központ), Bethlendi András (erdélyi akadémiai ügyekért felelős igazgató, MCC; megbízott oktató, Sapientia EMTE), Nemes László (elnöki megbízott, Doktoranduszok Országos Szövetsége) és Edmár Attila (elnök, Magyar Ifjúsági Konferencia).

A szakemberek a témát különböző szintekről és perspektívákból közelítették meg. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, Nagy Ildikó vezette a beszélgetést. Míg Szabó Júlia a számokat tárta a hallgatóság elé, addig a MIK elnöke a Kárpát-medencei trendekről és a különböző régiókban tapasztalt motivációkról tudott beszámolni.

Bethlendi András és Nemes László a karrierépítés és agyelszívás közti egyensúly gyakorlati megvalósításáról meséltek.

A nap zárásaként ízelítőt kaphattak a jelenlévők a Nemzetpolitikai Kutatóintézet nagyszabású projektjéről, a Trendkívüli oktatásról, amely a relatív magas magyar gyermeklétszámot a demográfiai trendek ellenére elérő szórványiskolák jó gyakorlatait mutatja be. A beszélgetésben Erdei Ildikó (igazgató, Bartók Béla Líceum, Temesvár), Ferencz Irma (igazgató, Áprily Lajos Főgimnázium, Brassó) és Balázs-Bécsi Attila (elnök, Téka Művelődési Alapítvány, Szamosújvár), a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, Illyés Gergely, moderálásában beszéltek a szórványlét kihívásairól, a sikerekről és a bevált jó gyakorlatokról. 

Pénteken vette kezdetét az év utolsó tusnádi szakmai napja. Bár a péntek a hétvége előszobája, az előadások a fokozódó partihangulat ellenére igencsak vonzották a kíváncsi füleket. Nem is meglepő, hiszen színes kínálattal vártuk az érdeklődőket. A napot a Magyar Nemzeti Levéltár panelbeszélgetésével kezdtük. A tavalyi siker idén sem maradt el, hiszen ismét bebizonyították, hogy a levéltárosi munka kalandokkal teli. Felvidékiként külön büszkeséggel töltött el hallgatni Benyovszky Móric életútjának rövid összegzését, aki Kamcsatkában raboskodott, találkozott Benjamin Franklinnel és George Washingtonnal, majd Madagaszkáron kívánt modern államot teremteni. 

Másodikként a sorban a történelemből az aktualitásokba tértünk át. „A jog a legerősebb fegyver? – Kisebbségi jogvédelem a Kárpát-medencében és a nemzetközi térben” című kerekasztal-beszélgetés során a különböző régiók kisebbségjogi kérdéseit járták körül olyan neves személyek, mint Gyeney Laura (igazgató, Kisebbségi Jogvédő Intézet), Bányai József (ügyvéd, Erdély), Horony Ákos (kisebbségi Kormánybiztos, Felvidék), Szemesi Sándor (igazgatói tanácsadó, Kisebbségi Jogvédő Intézet), Sárközi István (végrehajtó bizottság elnöke, Magyar Nemzeti Tanács) és Darcsi Karolina (politikai és kommunikációs titkár, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség). 

Tárnok Balázs (igazgatói tanácsadó, Kisebbségi Jogvédő Intézet)moderálásában szó volt olyan témákról, mint a szlovákiai kormánybiztos funkciójának változásai vagy a kárpátaljai kisebbségjogi helyzet.

A Kárpát-medencét elhagyva folytattuk a napot a diaszpórába. Diaszpóra-kerekasztalunkra a világ távoli pontjairól érkeztek résztvevők: Pataki Ildikó (regionális elnök, Magyar Diaszpóra Tanács – Amerikai Egyesült Államok), Szenthe Anna (regionális elnök, Magyar Diaszpóra Tanács – Kanada; Kanadai Magyar Kulturális Tanács elnöke), Bihari Szabolcs (elnök, Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége), Zennyessy László (regionális elnök, Magyar Diaszpóra Tanács – Európa; Svájci Magyar Ház Alapítvány elnöke) és Kovács Lőrinc (lelkipásztor, Ausztráliai Magyar Református Egyház Queenslandi Kerülete).

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, Gazsó Dániel, moderálásában összegezték a diaszpóra lét nehézségeit és jellegét.

Ha már diaszpóra, felvetődik a kérdés, mi van a hazatérőkkel? A kérdést megelőzve adtunk választ a hét utolsó paneljével, amiben Gazsó Dániel kérdezte Wetzelné Dr. Terbe-Szabó Csillát (főosztályvezető, Miniszterelnökség Diaszpóra Koordinációs Főosztály) és Bodnár Gergelyt (projektvezető, Hazaváró) a Hazaváró online felületéről.

A hét idén is eseménydúsan telt nem csak a Bethlen Gábor sátorban, hanem az udvarban is, hiszen a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-vel közösen két partnerünk, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), illetve a Civil Közösségi Szolgáltató Központok Hálózata saját standokkal várták a táborozókat, ahol kvízekkel, kiadványokkal és gasztroprogramokkal tölthették idejüket az érdeklődők. 

Bízunk benne, hogy mindenki hasznos és értékes gondolatokkal, illetve gondolatébresztőkkel távozott programjainkról. Úgy gondoljuk, a szabadegyetem lényege az, hogy kötetlenül beszélgessünk, és új kapcsolatokat építsünk. Az ilyen események lehetőséget adnak arra, hogy a különböző nézőpontok találkozzanak, és résztvevőink új ismeretekkel és élményekkel gazdagodjanak. Köszönjük, hogy velünk tartottak, és várjuk Önöket a következő alkalommal is!