Tanácskozás a Népesedési Világnap alkalmából

2012. július 11. – Magyar Nemzet Online

2012. július 12. – Magyar Nemzet

2012. július 12. – Magyar Szó.com

2012. július 12. – Családháló.hu

2012. július 18. – Magyar Katolikus Rádió / Életrevaló

* * *

MTI / 2012. július 11., szerda / 11:20

Népesedési világnap – Répás Zsuzsanna: a határon túli magyar közösségek gyarapodása a cél

Budapest – Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint fontos cél, hogy gyarapodjanak a határon túli magyar közösségek; ehhez a magyarság fogyásához vezető problémák átfogó vizsgálata is szükséges.

A helyettes államtitkár a népesedési világnap alkalmából a Magyarság Házában tartott szerdai tanácskozáson azt mondta, a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma fogy, ennek fő okai – az elvándorlás, az asszimiláció, a születések számát meghaladó halálozási adatok – ismertek, azt kell megvizsgálni, mi vezet ezekhez a jelenségekhez.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kiemelte, Magyarország népességcsökkenésének problémáját a család és a munka összeegyeztetésének segítésével lehetne kezelni, ez azonban – tette hozzá – komoly társadalmi szemléletváltást is igényelne.

bbkr \ bki \ ppd
 

* * *

MTI / 2012. július 11., szerda / 12:37

Népesedési világnap – Répás Zsuzsanna: a határon túli magyar közösségek gyarapodása a cél

Budapest – Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint fontos cél, hogy gyarapodjanak a határon túli magyar közösségek; ehhez a magyarság fogyásához vezető problémák átfogó vizsgálata is szükséges. Tóth Péter Pál, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója egy szerdai budapesti konferencián arról beszélt, hogy a parlamenti pártok konszenzusára épülő, kiszámítható, parlamenti ciklusokon átívelő népesedési politikára és annak alárendelt családtámogatásra van szükség.

A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a népesedési világnap alkalmából a Magyarság Házában tartott tanácskozáson azt mondta, a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma fogy, ennek fő okai – az elvándorlás, az asszimiláció, a születések számát meghaladó halálozási adatok – ismertek, azt kell megvizsgálni, mi vezet ezekhez a jelenségekhez.
Hozzáfűzte: ugyanakkor nem csak helyzetleírásra van szükség, hanem javaslatokat is ki kell dolgozni a kedvezőtlen folyamatok megváltoztatására.

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kiemelte, Magyarország népességcsökkenésének problémáját a család és a munka összeegyeztetésének segítésével lehetne kezelni, ez azonban – tette hozzá – komoly társadalmi szemléletváltást is igényelne.

Hangsúlyozta, a világ népesedési problémáinak oka az, hogy a Föld egyes részein rendkívül gyors ütemben nő a népesség, míg más országokban csökken, és ott inkább a termékenység növekedését kellene segíteni. Jelenleg 1,2 milliárd ember él a fejlett országokban, és 5,7 milliárd a fejlődőkben, és ez a nagy különbség tovább nő, 2100-ra már 13 és 87 százalék lesz ez a megoszlás – mutatott rá.

Az Európai Unió népessége jelenleg lassan nő, jórészt a bevándorlásnak köszönhetően. 2035-ig tovább gyarapszik a népesség, eléri az 520 milliót, 2060-ra azonban a mai szintre esik vissza – jegyezte meg.
Közölte, a népesség csökkenése összefügg az elöregedéssel. Az európai társadalmak képe teljesen átalakulhat: a gyermekek aránya csökken, az időseké viszont a többszörösére nő.

Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, 1981 óta rendre csökken a népesség, és e folyamat tartóssága egyedülálló a világon.

Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földrajztudományi Intézetének igazgatója arról beszélt: a XV. század végén a Kárpát-medence lakosságának kétharmada magyar volt, a XVIII. század végére azonban a belső háborúk, a török hódoltság időszaka és azt követő felszabadító harcok eredményeként egyharmadra csökkent ez az arány.

A XIX. században viszont “túlnyomórészt önkéntes magyarosodás” indult, etnikai szempontból egyre homogénebbé vált a Kárpát-medence, és ezt a folyamatot csak a trianoni békeszerződés tartóztatta fel – idézte fel. Hozzátette: a XX. század elejére 48 százalékra módosult a magyarok aránya a térségben.

Az első világháborútól napjainkig a mai Magyarország területén fokozódott a “magyar etnikai előretörés”, a trianoni határokon túl azonban visszaszorultak a magyarok – emlékeztetett.

Tóth Péter Pál, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója hangsúlyozta, a politikának el kell döntenie, hogy képtelennek tartja-e magát a kialakult helyzet megváltoztatására, és hagyja, hogy spontán folyamatok alakítsák a népesedést, vagy kísérletet tesz a népesedés befolyásolására. A kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére hosszú távú koncepciót kell kidolgozni – hangoztatta.

Véleménye szerint a parlamenti pártok konszenzusára épülő, átfogó, kiszámítható, parlamenti ciklusokon átívelő népesedési politikára és annak alárendelt családtámogatásra van szükség. Ennek kialakításában érdemes figyelembe venni a többi uniós tagállam jó gyakorlatát, hiszen nemcsak magyar jelenség az elöregedés és a népességfogyás – mutatott rá.

Az ENSZ 1987-es döntése alapján minden év július 11-én tartják a népesedési világnapot, miután 1987-ben ezen a napon érte el a Föld népességének száma az ötmilliárdot. Az ENSZ számításai szerint a hétmilliárdodik ember 2011. október 31-én született. A világszervezet előrejelzése alapján az évszázad közepén 9,3 milliárd ember él majd a Földön, 90 százalékuk a fejlődő országokban.
Magyarországon a halálozások számának több mint három évtizede tartó folyamatos növekedését a születések száma nem képes ellensúlyozni, ennek következtében 1981-től folyamatosan fogy a népesség.

bbkr \ bki \ bdó