2023 elején indult a szlovákiai népszámlálás magyar vonatkozású eredményeinek feldolgozása, melynek eredményeként hat szerző tollából nyolc tanulmány járja körül a szlovákiai magyarok aktuális népesedési folyamatait.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézetnek megalakulása óta alapvető célkitűzése, hogy bemutassa a nagyközönségnek a szomszédos országokban a magyar kisebbségek életét meghatározó politikai, oktatási, gazdasági és demográfiai folyamatokat. A Kisebbségi Szemle 2023. évi 3. számában megjelent három tanulmánnyal vette kezdetét az a munka, melynek célja a szlovákiai magyarok népesedési folyamatainak, jellemzőinek bemutatása a 2021-es szlovákiai népszámlálás alapján.
A 2023. évi 3. számban megjelent tanulmányok a felvidéki magyarok alapvető demográfiai folyamatait (születések, korcsoportos megoszlás, családi állapot), az asszimiláció kérdéskörét, valamint a belső migráció etnikai térszerkezetre gyakorolt hatását járták körül. Az első tanulmányban Harrach Gábor tekinti át azokat a demográfiai jellemzőket (születések, korcsoportos megoszlás, családi állapot), amelyek alapvető hatást gyakorolnak a magyarok népesedésére. A második tanulmányban Tátrai Patrik azt igyekszik feltárni, hogy az asszimiláció milyen mértékben járult hozzá a magyarok számának csökkenéséhez. A harmadik tanulmányban Pregi Lóránt mutatja be, hogyan hat a népesség területi átrendeződése, azaz a belső migráció Dél-Szlovákia etnikai szerkezetére.
A 2023. évi 4. tematikus lapszámban folytattuk a megkezdett munkát, minél komplexebb képet nyújtva a szlovákiai magyaroknak a népszámlálásból kirajzolódó aktuális helyzetéről. Tátrai Patrik tanulmányában a szlovákiai etnikai rétegződési rendszernek az ezredfordulót követő változásait vizsgálja kvantitatív megközelítésben – különös tekintettel a magyarok társadalmi pozícióira. Harrach Gábor nemzetiség és anyanyelv szerinti részhalmokra bontva elemzi a 2021-es cenzus adatait, és hét identitáscsoportot létrehozva mutatja be azokat, akik magyar etnikai vagy nyelvi kötődést vallottak a népszámláláson. Balizs Dániel a Pozsonyt és agglomerációját érintő szuburbanizáció kérdéskörét vizsgálja, arra keresve a választ, hogy milyen hatást gyakorol az etnikai tényező a jelentős többségében magyar nemzetiségű őslakosok és az ebbe a közegbe beköltöző, zömében szlovák nemzetiségűek kapcsolatára, illetve azt, hogy hogyan változott az őshonos lakosok identitása a beköltözések hatására. A tudományos kutatók munkái mellett teret adunk a helyi tapasztalatok artikulálásának az érintett régiókban élők tollából: Mészáros András helyzetleírást ad arról, hogy a belső migráció milyen egyenlőtlen népesedési folyamatokat eredményezett Szlovákia egyes régióiban, valamint a Felső-Csallóközben található Csallóközcsütörtök és Vörösmajor példáján keresztül bemutatja, hogy a helyi önkormányzat döntései, stratégiái mennyire különböző és egyenetlen társadalmi, ingatlanpiaci, nyelvi viszonyokat eredményezhetnek két szomszédos településen.
A kutatás lezárásaként 2024, május 7-én valósult meg a MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN című konferencia, ahol:
Harrach Gábor az általános demográfiai folyamatokról,
Tátrai Patrik az asszimilációs trendekről,
Pregi Lóránt a belső migráció etnikai szerkezetre gyakorolt hatásáról beszélt.
Balizs Dániel a pozsonyi szuburbán térségben zajló általános migrációs folyamatokról tartott előadást,
Mészáros András Csallóközcsütörtök és Vörösmajor példáján mutatta be a főváros környéki tendenciákat.
Az előadásokat követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Kapitány Balázs, Farkas György és Szarka László részvételével, Tátrai Patrik moderálásával.
