– Nekünk, keresztény embereknek elsődleges feladatunk, hogy megóvjuk családunkat, településünket, hazánkat – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a Tolna megyei Kismányokon, a hősök napja alkalmából tartott megemlékezésen.

Potápi Árpád János a község hősi emlékművénél, mintegy száz emlékező előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: “amikor keresztényi befogadásról beszélünk, mindig elsősorban erre kell gondolnunk, mindig fontosabb számunkra a saját hitünk, családunk, nemzetünk, utána tudunk más emberekkel foglalkozni”.


Emlékeztetett arra, hogy 1917-ben Abele Ferenc képviselő kezdeményezésére foglalták először törvénybe a hősök napját, majd 1924-ben, és 2001-ben ismét törvény alkotott róla az Országgyűlés. A törvény kimondja, hogy május utolsó vasárnapján emlékeznek az országban mindazokra, akik életüket áldozták a haza védelméért. Hozzátette: ma még az ország nem minden településén ünneplik meg a hősök napját, és jó lenne, ha ez az ünnep Magyarországon és a Kárpát-medencében is bevett lenne.

Az államtitkár felidézte, hogy a törvény első kezdeményezése az első világháború alatt történt, amikor az akkori Magyarország súlyos veszteségeket szenvedett. Nem volt olyan település, ahonnan ne lett volna sok áldozat, az 1920-as trianoni békével pedig harmadára csökkent az ország területe és felére a lakossága – jegyezte meg. Kismányokon az 1935-ben emelt emlékoszlopra összesen hatvan hős neve került fel, huszonegyen az első, húszan a második világháborúban haltak meg, tizenkilencen pedig nem tértek vissza a második világháború után a szovjet munkatáborokból, a málenkij robotról.

“Amikor magyar hősökről beszélünk, soha ne feledkezzünk meg arról, hogy Magyarország a történelme során többnemzetiségű ország volt, és ma is az” – mondta, hozzátéve, hogy a hősök napján azokra a kismányokiakra is emlékezünk, akik németként, egyben hű magyarként áldozták életüket a magyar hazáért. Potápi Árpád János kitért arra is, hogy a település mai lakossága nemcsak németekből, hanem székelyekből is áll, amely katonanemzetként évszázadokon keresztül védte Magyarország keleti határait. Nincs olyan magyar ember, akinek ősei ne harcoltak volna háborúkban, hiszen mindannyiuknak kötelességük volt megvédeni az ország eredményeit, kultúráját, nyelvét, lakosságát – mondta. A völgységi községben, amelynek 320 lakosa között ma is vannak németajkúak, 2003 óta emlékeznek meg a háborúkban elesettekről és a szovjet lágerek áldozatairól. A vasárnapi ünnepségen német és magyar nyelvű kulturális műsorral adóztak emléküknek.

2018.05.27

MTI

Fotó: Makovics Kornél