English/Magyar

SUMMA 2017

SUMMA 2017 – A kárpátaljai magyarság demográfiai felmérése

 

A magyar nemzetiségű lakosság száma – hasonlóan a többi Kárpát-medencei régióhoz – Kárpátalján is csökkenő tendenciát mutat. A legutóbbi, 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján 152 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, azonban az azóta eltelt időszak népesedési és etnikai viszonyairól nagyon keveset tudni. E kérdést különösen a 2014-ben Kelet-Ukrajnában kirobbant fegyveres konfliktus hatásai (sorköteles férfiak elmenekülése, kivándorlás felerősödése a megélhetési problémák miatt) teszik aktuálissá napjainkban is. A fentiekből következően a SUMMA 2017 kutatás célja a kárpátaljai magyar közösség számának, települési megoszlásának, egyes fontosabb demográfiai jellemzőinek, valamint külföldi munka- és tanulási célú migrációjának a felmérése volt.

A kutatás Kárpátalja 111 magyarlakta településén 312 mintavételi ponton zajlott. A felmérés során 170 kérdezőbiztos segítségével gyűjtöttünk információt több mint 23 ezer főről, ebből közel 22 ezer magyar nemzetiségű lakosról, a magyarok 2001-es létszámának hetedéről. A kérdezőbiztosok az adott mintavételi pont összes háztartásában rákérdeztek a háztartás minden lakosának nemére, korára, nemzetiségére, anyanyelvére, felekezetére, legmagasabb iskolai végzettségére, fő foglalkozására, az 1 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás hosszára és helyére, valamint a legutóbbi népszámlálás időpontjában az életvitelszerű tartózkodási helyére.

A kutatás főbb eredményei

·      Számításaink szerint a kárpátaljai magyarok száma 125 ezer fő. Ehhez az értékhez hozzáadva a magukat vélhetően magyar nemzetiségűnek valló cigányok számát megkapjuk a kárpátaljai magyarok 2001-es népszámlálással összevethető létszámát, ami kerekítve 131 ezer főre becsülhető.

·      A 2001-es népszámláláshoz képest a magyar lakosság száma 13,7%-kal csökkent; ami némileg kedvezőbb a magyarországi bevándorlási statisztikákon alapuló forgatókönyveknél. A csökkenés mértéke (0,9% évente) jóval kisebb, mint a Kárpát-medencei többi nemzetrész vonatkozó értékei 2001 és 2011 között (évi 1,2–1,6%).

·      A szórványmagyarság lélekszámának csökkenése (16,6%) jelentősen meghaladta a tömbmagyarságét (13%). Ennél is nagyobb a különbség a városi (-17,9%) és a falusi (-11,3%) magyarság fogyása között, ami elsősorban a városi népesség nagyobb mértékű kivándorlásának az eredménye.

·      Ugyanakkor bizonytalansági tényezőt jelent a magyarok számában, hogy 22%-uk (az aktív népesség 30%-a) legalább 1 hónapot külföldön tartózkodott 2016 folyamán. 9%-uk (több mint 10 ezer ember) pedig az évnek több mint a felét külföldön töltötte.

·      A kárpátaljai magyarok körében a tartós külföldi tartózkodás legnépszerűbb célországa továbbra is Magyarország. Azonban a hosszabb (legalább 3 hónapos) külföldi tartózkodások esetében Magyarország kevésbé népszerű (50%), mint az 1-3 hónapos tartózkodás esetében, és egyéb célországok (főként Csehország – 32%) szerepe nő.

·      2001-hez képest folytatódott a kárpátaljai magyar lakosság elöregedése. Ezt jól szemlélteti a 100 gyerekkorúra (15 év alattiak) jutó időskorúak (60 év felettiek) száma, amely 2001-ben még csak 94 volt, 2017-ben pedig már 146. Ennek hátterében a csökkenő gyerekszám, és a produktív korban levők nagyobb mértékű kivándorlása áll.

·      Kárpátalja magyarságát, hasonlóan a 2001-es népszámlálás adataihoz, enyhe nőtöbblet jellemzi. A lakosság elöregedésével összefüggésben a férfiak aránya 2001-hez képest csökkent, azaz míg 2001-ben 1000 férfira 1077 nő jutott, addig 2017-ben már 1108 nő.

·      A kárpátaljai magyarság felekezeti megoszlása számottevően eltér a legutóbb 1941-ben rögzített vallási struktúrától. Napjainkban a magyarok 65%-a református, 18%-a római katolikus, 12,5% görög katolikus, 2,4% ortodox. A többi egyház, illetve a felekezeten kívüliek súlya összesen nem éri el a 3%-ot.

·      A magyar lakosság iskolázottsági mutatói 2001 óta rendkívül sokat javultak, amiben fontos szerepet játszik a magyar nyelvű felsőoktatás tömegesedése Kárpátalján. Jelenleg a 18 éven felüli népesség 16%-ának van felsőfokú végzettsége, míg az általános iskolát be nem fejezők aránya 1% alatt marad. Az iskolázottságban jelentős különbségek vannak korcsoportok (a fiatalabb generációk magasabb végzettséggel rendelkeznek) és nemek szerint (a nők felülreprezentáltak mind a legfelső, mind a legalsó kategóriákban).

·      A kárpátaljai magyarok foglalkozási összetétele egy kedvezőtlen társadalmi szerkezetet tükröz szűk elittel és széles néprétegekkel az alacsonyabb státuszú kategóriákban. A 16 évesnél idősebbek közt a vezető beosztásúak és vállalkozók együttes aránya 7%, míg a másik póluson a mezőgazdaságból, az alkalmi munkákból élők, a munkanélküliek és a háztartásbeliek összesített aránya 25%. E helyzet részben a történeti folyamatok és a kisebbségi lét terméke, ami az értelmiség és az aktív népesség nagyarányú kiáramlásával újratermeli önmagát.

Eseménynaptár

Facebook

Linkek